Omnia
Fagyott a nemzet földje,
Felette vak madár száll fákat is kidöntve,
Megárvult tébolyában a rajjal
Uralhatatlan viharba száll... Örökre.
Ébredj, nemzet, ébredj, hazám!
A vak varjú régen tudta, hová s merre jár.
Mámorában mára leittasodva az világtalan követőkkel,
Meddő pusztán és viharba száll!
A hit egyszerű kétely talán.
A tudás? Oly` kevés, rejtőzködő, ködös!
Lent a haza földje nemcsak fagyott és rögös...
A dobbanó mélyben az tüzes, izzik és dühös!
Lüktető szív a nemzet, nem kiváltságosok óhaja,
Keserves, állottságtól büdös itt az ember verejtékes nyomora.
Szerelem? Errefelé édes és leginkább hamis...
A megalázott lét otthont és hitet tör, vágyat űz,
Végül makacson alattomos keservet ölt, láncokra fűz.
Talán hát ismét indulok magam is!
Téboly és hit, papok és világi főurak hatalma,
Ez mind ölelkezve immár egy ledőlt szentélyen tündököl,
Áhítva egy eljövetelt, mi soha el nem jön...
Hisz nem jöhet!
Tétlen várjuk hát, hogy ember pattintson újra tüzet.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
SzaipIstvanne2019. május 14. 21:57
Kedves Peter! Udvozlettel hagyok szivet remek bemutatkozo versednel.
Most bovebben nem szolok hozza, haromszor kezdtem ujra irni,
mindig elszallt.
Zsuzsa03022019. május 14. 06:39
Méltó, szép, hazafias vers!
Szeretettel, szívvel gratulálok! :)
Zsuzsa
PietroPio(szerző)2019. május 13. 19:31
Köszönöm a biztatást és az elismerő szavakat.
gypodor2019. május 13. 12:29
Erős sorsvers!!!!
Gratulálok (7.)
Gyuri
Sivatag872019. május 13. 09:04
Nagyon szép, szomorú és igazat mondó versedhez szívből gratulálok. Nóra ❤️
szombati2019. május 13. 08:16
Kedves Péter!
Kemény igazsággal megírt versed, nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is verseimnél!
Üdvözlettel!
Tisztelettel!
Gratulálok!
Tibi
kevelin2019. május 13. 06:30
Komoly szèp ès igaz szívvel Kevelin
feri572019. május 13. 06:18
Nagyon szép és igaz alkotás Péter
Szívvel gratulálok
Feri
donmaci2019. május 13. 06:03
Ütős versedet szívvel olvastam. Józsi