Szerző
Ökrös Barbara

Ökrös Barbara

Életkor: 31 év
Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 337 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. május 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

John-Bordas, Motta, Pflugerfefi, SzaipIstvanne, tomorg, 1 láthatatlan tagunk

Ökrös Barbara

Ezer lámpás éjszakája

Elveszett gyermekek, vajon hova lettetek?
Miért nem vagytok otthon, csak a lelketek?
Minden úgy vár rátok,
ahogy otthon hagytátok:
A macik, a kisautók, a kis ágyatok,
a sarokban heverő hercegnős váratok.
Szülők, rokonok, ismerősök, barátok,
mindenhol keresik lábnyomotok.
Minden követ megmozgatnak,
hogy titeket egyszer hazahozzanak.
Sokan közületek rég eltűntek már,
családotok társa azóta a kínzó magány.
De örökké él bennük a remény,
hogy egy nap ez a rémálom véget ér.
Hogy ti újra szüleitek ölelő karjába futtok,
s úgy fogtok szeretni, ahogy csak ti tudtok.
Ahol újra azok a gyerekek lehettek,
akik régen családjuk körében nevettek.
Ahol nem kellett félnetek semmitől,
hisz szeretetet kaptatok mindenkitől.
Mert tudják, nem mentetek el örökre,
kezetekben máig ott hever a retúrjegy.
Mellyel egyszer végre hazamehettek,
s boldogan nyomjátok le a kilincset.

2019. május 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Barbi0502(szerző)2019. május 28. 04:27

@Motta: Köszönöm!

Barbi0502(szerző)2019. május 28. 04:26

@donmaci: Köszönöm szépen!

Motta2019. május 27. 19:37

Bár úgy lenne!
Szép remény versedet szívvel olvastam
Motta

donmaci2019. május 27. 06:42

Szép megható versedet szívvel olvastam. Józsi

Barbi0502(szerző)2019. május 26. 21:39

@SzaipIstvanne: Köszönöm!

Barbi0502(szerző)2019. május 26. 21:39

@Pflugerfefi: Köszönöm!

SzaipIstvanne2019. május 26. 21:23

Kedves Barbara, egyedi gyermeknapi versednel szivet hagytam.

Maria

Pflugerfefi2019. május 26. 21:04

Remek gondolatokkal megírt vers!
Szülők fájdalma, tragédiája....
Szívvel olvastalak!
Feri!
Figyelőt hagyok!

Barbi0502(szerző)2019. május 26. 18:44

@tomorg: Köszönöm! :)

Barbi0502(szerző)2019. május 26. 18:44

@John-Bordas: Köszönöm! :)

tomorg2019. május 26. 17:47

2. ❤ olvasva,
Gábor

Mert tudják, nem mentetek el örökre,
kezetekben máig ott hever a retúrjegy.
Mellyel egyszer végre hazamehettek,
s boldogan nyomjátok le a kilincset.

John-Bordas2019. május 26. 17:34

Érdekesen megvilágított szemszög,szívvel jelöltem kitűnő versedet,szeretettel ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom