Szerző
Vers

A verset eddig 254 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Adorján György Aladár

Apám

Megyek borotválom megint
a nővér közben csendre int
dolgozik benne a morfium
fájdalma ellen ópium
a borotva serceg
lassan ocsúdó percek
miközben szomjas lett szegény
én pedig tökös legény
nedves pelenka csücskét adom
szája csücskébe fájdalom
ágya fölött vészcsengő virít
ő némaságával sikít
én csak borotválom szegényt
feladva minden reményt
még az utolsó rángatódzás előtt
a kis ember mily nagyra nőtt
szememben ahogy viseli
a rákot hogy mi az neki
csak legyint pici ujjával nekem
milyen lesz nélküle az életem
többé már nem borotválhatom
csücsülhetek árván a férfibánaton

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2019. június 18. 08:44

Versed nagyon megérint.
Együttérző szívvel olvastalak.
Üdvözlettel!
Szeretettel!

Tibi

Kicsikinga2019. június 16. 11:57

Szomorú, nagyon!

Sivatag872019. június 16. 09:40

Nagyon szép és még alkotás. Szívből gratulálok szomorú versedhez. Nóra

feri572019. június 16. 07:11

Csodálatosan szép alkotás, az apai szereteted felülmúlhatatlan.
Óriási Szívvel jelöllek kedvencnek György
Szeretettel várlak a vers3mnél
Tisztelettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom