Szerző
Mondok Judit

Mondok Judit

Életkor: 21 év
Népszerűség: 120 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 209 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (30)

Mondok Judit

Támolygó emberiség

Milyen hatalmasra nő a természet,
mily kicsiny benne a telhetetlen ember,
elhagyja, lerombolja az eszméket,
kivág mindent, nem marad csak homoktenger.

Mert minden egyes növényt és fát meggyötör,
nem elég egyet, ha teheti, újra öl,
az ember újra öl.

Mennyi eső hull alá sötét égből,
mekkorára dagad ebben a nagy folyó,
mennyit ad nekünk vihar a csendjéből,
de csak az elégedett ember volna jó.

Mert az összes tettével jön új sírgödör,
örömét leli, s ha teheti, újra öl,
az ember újra öl.

Mennyi áldást ad nekünk ez a bolygó,
az univerzumunk nagyszerű világa,
csak az ember ily kelletlen, támolygó,
és hogy itt lehetünk még, sajnos hiába...

Mert az ember mindent, ami él... elsöpör.
Pusztít, rombol, és ha teheti, újra öl,
az ember újra öl.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lorso2019. augusztus 7. 10:11

Az ember a leggonoszabb és egyben legprimitívebb lény a Földön, még akkor, ha ezt sokan kikérik maguknak. Ennyi kárt megközelítőleg sem okoz senki más! De meg lesz az ára!
Versedhez gratulálok!

Agnes542019. június 22. 22:28

Kedves Judit!

Nagy igazságot írtál. Sajnos akik ezt elkövetik nem olvasnak téged sem másokat. Csatlakozom Kicsikingához. Szívet hagyok remek versednél.

Ági

Kicsikinga2019. június 21. 18:00

A korodbeliek közül, bár sokan haragudnának így, ahogyan Te!

1111112019. június 21. 12:13

Komoly mondanivaló Juditka drága,szépre írtad, most is szívet hagyok. Piroska

Motta2019. június 20. 19:38

Nagyon igaz!
Szívvel olvastalak
Motta

budajo2019. június 20. 07:43

Kedves Judit!
Szívvel szeretettel olvastalak!
Józsi

gypodor2019. június 20. 04:33

Erős és jogos haragú vers!
Szível
Gyuri

Hajni752019. június 19. 22:27

Nagy igazsága van a mondanivalódnak, gyönyörűen rímbe foglaltad. Gratulálok! Szívvel: Hajni

m.falvay2019. június 19. 20:37

Kedves Judit ! a bolygónk természet világáról , refrénjeid kiemelik az ostoba ember öngyilkos természet pusztítását .
Szívvel Miki

Golo2019. június 19. 20:28

Szívet hagyok szeretette, kedves Judit: Radmila /20/

Golo2019. június 19. 20:27

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

41anna2019. június 18. 20:14

Szépen írtál!
❤ 18🌿 Melinda

SzaipIstvanne2019. június 18. 18:54

Kedves Juditka! Sok-sok vers szuletik e temaban. Talan
egyszer azok is olvassak, akikhez szolunk, most Te is.

Remek versednel szivet hagytam. M.

Schmidt-Karoly2019. június 18. 18:31

Kedves Judit!
Az ember számára már oly sok figyelmeztető vers született. Velük csak az a baj, hogy pont azok nem olvassák és szereznek róla tudomást, akiknek azok íródnak, íródtak. De nem szabad abbahagyni mindaddig, amíg termő talajra nem találnak, mert ugye ez a mondanivaló (még) nagyon is aktuális. Sajnos!
Szép napokat kívánok, szeretettel: Schmidt Károly.

Mary052019. június 18. 17:37

@Mary05: Bocsánat,15.

Mary052019. június 18. 17:37

Gratulálok nagyon szép természetversedhez!
Szívvel,szeretettel,
Marika
(14)

Sivatag872019. június 18. 16:25

Nagyon igaz sorok. Mély érzésű és csodás versedhez szívből gratulálok. Nóra

Pflugerfefi2019. június 18. 16:07

Nagyszerű alkotás!
A túlnépesedés a legfőbb problèma!
A bolygónk optimális eltartó képessége
3 milliàrd, több mint 7 milliárdan vagyunk!
Szivvel szeretettel gratulalok remek versedhez!
Feri.

feri572019. június 18. 15:56

Az ember természetromboló, Nagyon szép versed minden sora igaz.
Szívvel jelöllek kedvencnek
Feri

John-Bordas2019. június 18. 15:55

Juditkam versed nagyon szép és értékes ,az embereket kell megvaltoztatni kezdve magunkkal,hogy a Föld jobbá váljék ,versedet a #8 szívvel jelöltem János

JohanAlexander2019. június 18. 15:18

Judit, szomorú de igaz versedhez, nagy szívet hagyok!

kicsikincsem2019. június 18. 15:13

Szívvel olvastam kedves Judit, gratulálok.
Ilona

anci-ani2019. június 18. 14:44

''Milyen hatalmasra nő a természet,
mily kicsiny benne a telhetetlen ember,
elhagyja, lerombolja az eszméket,
kivág mindent, nem marad csak homoktenger.''

Sajnos így van és már mindenhol a Földön érezni ezek hatását....

''Mert az ember mindent, ami él... elsöpör.
Pusztít, rombol, és ha teheti, újra öl,
az ember újra öl.''

Igazad van drága Judit, az emberiség saját magát megsemmisíti!
Nagy szívet küldök remek természetvédő, figyelemfelkeltő versedhez!
Szeretettel: Anci

kokakoma2019. június 18. 14:02

''Pusztít, rombol, és ha teheti, újra öl,
az ember újra öl.'' ... s mindezt nyereségvágytól fűtve! Szívvel olvastam figyelemfelhívó versedet. János

ambrus.magdolna2019. június 18. 13:38

Harag mentes szívvel-szívből:Gratulálok!Remek művedhez, hozzá adagolom az erdő népének, köszönhető :Csicseri-dalom:)Szeretettel:Magdi:)

tomorg2019. június 18. 13:32

2 ❤ olvasva, szeretettel Gábor

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom