Szerző

Nagy Zoltán Feremc

Életkor: 19 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 78 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Nagy Zoltán Feremc

Sötét

Sötét van... becsukom a szemem, ne lássam
az éj feketére csiszolt széndarabkáit.
Túl hangosak, de ha lámpa alá állok,
ellöknek, s felvágja puha kezem a pázsit.
S a bolond itt marad... vérző kézzel,
megtörten, inkább fekszik a sötét fűben,
mert hiába ő a ragyogó lámpa,
ha körötte már semmi sincsen.
Mi értelme a fénynek, a bolondnak
jobb az, ha orráig sem lát el,
s a gyertya alá egyre kevesebb,
ki egy-egy könyvvel még néha átkel.
Nem haragszom, s én nem
lopódzok a fényből álnokul mögéd,
bolond az ember, de nem baj,
hiszen sötét van... túl sötét...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kevelin2019. június 30. 04:48

Gratulálok helyesen teszed maradj a fènyben jó vers tetszik szívvel Kevelin

Merluccius2019. június 24. 14:54

''Nem haragszom, s én nem
lopódzok a fényből álnokul mögéd,
bolond az ember, de nem baj,
hiszen sötét van... túl sötét...''
Remek, elgondolkoztató sorok!
Szeretettel: M.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom