Szerző

Klie Tibor

Népszerűség: 16 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 89 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Klie Tibor

Végzet

Már a kék égnek
Ragyogó lámpásai égnek.
Ez az est, mely mindig így fest.
Ó - te halvány holdnak fénye,
Mi gyönyörűsége,
Melytől minden kéj s kín fakad,
Mi mélyre merült mind miatta,
A halkan nyíló virágok tombolnak,
S mint szilaj vér féktelen rohamja rombol
Folyton-folyvást, örökkön-örökké
Állj!

Mindent agyonnyom a csönd,
Veszem az eszem s
Fejvesztve menetelek,
Meghalni kötelező.

Hasad a hajnal haja,
Tekintete cikáz` reám,
S lelkem lebeg a fellegek
Felett. Meghaltam.

Túl az életen,
Túl a végzeten
Végre állok.
S várok.

2001.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SzilajMark2019. augusztus 14. 21:36

Szívvel gratulálok remek versedhez! 😊 Követőmbe vettelek,remélem te is viszont figyelsz. Szívesen látlak verseimnél.
Márk

feri572019. június 24. 17:41

Csodálatosan szép alkotásodhoz Tibor
Szívvel gratulálok
Feri

Sivatag872019. június 24. 16:49

Mély érzésű és meghatóan szép alkotás. Szívet hagyva gratulálok. Nóra

gypodor2019. június 24. 14:41

Meghalni nem kötelező, csak véges az, ami VÉGES!
Érdekes a versed!
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom