Szerző

Almási Zsolt

Életkor: 22 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 70 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. június 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Almási Zsolt

Társam a magány

Én már nem tudom, nem tudom, merre induljak el,
Én már nem tudom, nem tudom, hol van számomra hely,
Lépteim oly könnyűek, mint a pehely,
Már beforrt a sebhely,
Mely szívemen tátongó lyuk volt,
Egy mérgezett, sötét folt,
Igaz, tényleg beforrt,
De helye szüntelenül fáj,
Akár egy fekete bűbáj,
Ó, magány, te szemtelen vírus,
Mondd, nem vagy te egy kártevő életstílus,
Levetkőzlek majd egyszer én,
De tudom, ez az út hosszú és kemény.

Felsőlajos, 2019. június 19.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sivatag872019. június 26. 08:44

Fantasztikus és csodás versedhez szívből gratulálok. Senki sincs egyedül csak nyitott szemmel körül kell nézni. Hatalmas szívet hagyva gratulálok meghatóan szép versedhez. Nóra

gypodor2019. június 26. 07:44

Erős, jó vers!
Szívvel
Gyuri

Judit942019. június 26. 07:12

Gratulalok szivvel a gonyoru versedhez. Tetszett

TURIKARI682019. június 25. 20:35

Gratulálok versedhez

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom