Szerző
Majerné Szabó Andrea

Majerné Szabó Andrea

Életkor: 41 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 129 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. július 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Majerné Szabó Andrea

Exsiccosis

Kiszáradás

A neon leoltva, a folyosón
Hangulatfény pislákol,
Mentő érkezik, a fekvőkocsi
Sajogva nyikordul.

Rajta fekszik a beteg, aluszékony,
De halálért jajgat,
Tehetetlen kín gyötri, kérdésekre
Nem felel, inkább hallgat.

Őszes haja fakó, apróra aszott
Teste lepelben,
Nem eszik, nem iszik, és lázas
Napok óta, de életben.

Kórterembe kerül, törékeny teste
Elveszik a fehér ágyban.
Sürgős labor, EKG, branül,
Az infúzió csepeg karjában.

Teste megpihen, szeme inni kér,
Keres még valakit...
Elméje zavaros, és ráncos kis arcán
A félelem is felsikít.

Kezét a kezembe csúsztatja,
Karomat hevesen ragadja,
Hagyjatok! Erőtlen hangon
Halkan ezt a szót suttogja.

Minden rendben lesz! Lágy
Mosolyommal megnyugtatom,
Mohón nyeli a hűs vizet
A pohárból, lassan megitatom.

Álomba szenderül, csendesen piheg
Kifáradva a heves tébolytól,
Nővérke! Én is szomjas vagyok,
Szól egy másik beteg a sarokból.

Inni adok neki is, s két korty között
Bátortalanul megkérdezi,
Mi történt az új beteggel?
Haldoklik? A reggelt tán megéri?

Nehéz pillanatok ezek az éjszaka
Sejtelmes csendjében,
Életekért harcolni, suhanni,
Gyógyítani, lélekkel ápolni sebtében.

Hajnali pirkadat, álmosan pislog be
Az ablakon a nap,
Fáradt mozdulatok, az ágyazó-kocsi
Fontos feladatot kap.

Kórteremből kórterembe haladva
Serénykedünk mi, az ápolók,
A betegek is ébredeznek, izgatottan
Várják a vizitet, vizsgálatot.

A kis nénike viszont nem mozdul,
Szemei lehunyva, talán még alszik?
Sápadt, viaszos az arca, mellkasa
Légvételtől sem hintázik.

Elment az angyalokkal, a halál
Ismét életet visz,
Szomorúan kezdődik a reggel, mert
A diagnózis exitus lethalis.

2019. június

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Motta2019. július 5. 18:33

Szomorú történet.
Szívvel olvastalak
Motta

CD57.sz2019. július 3. 17:42

Szép, szomorú soraidat szeretettel olvastam, szívvel jelöltelek: Klári

feri572019. július 3. 15:42

Megható, szomorú történet hűen ábrázolja az élet és halál arculatát.
Andrea, nagy Szívvel jelöllek kedvencemnek
Feri

Sivatag872019. július 3. 10:30

Megható és szomorú versedhez szívből gratulálok. Nóra

JohanAlexander2019. július 3. 10:17

Andrea, szomorúan szép versedhez,
első szívet hagyok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom