Szerző

Szabó Péter Zoltán

Életkor: 42 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 79 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. július 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Szabó Péter Zoltán

Szörnyeteg

Oh, Istenem, a Nő
Miért tűri a megaláztatást?
Hogy sárba tiporják lelkét!
A sok-sok arconcsapást!
Gyűlölködő szavak záporozását!
Hogy meggyötörjék testét!
Fuss, fuss, menekülj!
Rohanhatna mindent hátrahagyva.
Talán ott a fény az alagút végén!
Oh, de nem menekül!
Tűr-tűr, mindent lenyel végtelenül!
Istenem, mily sötét az éj, nincsen fény!
Ott a kis szoba piciny sarkában
Halkan, remegő testtel,
Reszkető lélekkel, bújva-bújva,
Kiszáradt szájjal súgja
A szeretett hang és agyába vágja!
"Anya, itt a SZÖRNYETEG!
Anya! Csúf a ruhája, arca sötét!
Oh, Anya, hisz APA a szörnyeteg!"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2019. július 6. 12:32

Szépen megírt versedet szívvel,téged figyelovel illettelek,szeretettel János

feri572019. július 6. 12:10

Szomorú, ám nagyon szép alkotásod szinte megjelenik előttem
Átérződik a drámai sorok.
Szívvel jelöllek kedvencnek Péter, és szeretettel várlak én a versemnél
Üdvözlettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom