Szerző
Vers

A verset eddig 71 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. július 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Torma Ágnes (Bűbo)

Álmomban

Sétáltam a fák alatt,
lélegzetem elakadt,
szilánkosra tört a fény
pirosló alkony egén.

Erdő után kis falu jött,
ablakain tükröződött
porlepte út, kiflikanyar,
emlék képe szívembe mar.

Kihalt házak, vakablakok,
és némán tovább-ballagok,
a ködben téged keresve,
arcomról könny hullt a földre.

Belém hasító fájdalom
megbicsakló dallamon,
Istent kérem, oltalmazzon,
míg lépkedek romhalmokon.

Egykori lét szilánkjai,
nevetések lágy hangjai,
ma éjjel mind fülemben cseng,
mitől mélyebbé lesz a csend.

Egyszer újra rám figyelsz,
két karoddal átölelsz,
nem lesz köztünk vizesárok
álmomban, ha nálad járok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2019. július 28. 21:21

Törölt hozzászólás.

degiabi2019. július 14. 12:41

Szép álom!
Szívvel: Gabi

feri572019. július 13. 21:08

Csodálatosan szép alkotásodhoz
Első Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom