Szerző
Erdély Kinga

Erdély Kinga

Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 502 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. augusztus 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Erdély Kinga

Magyarázhatatlan

A szürke tenger lágy fodrai kifolytak szemeidből,
felkavartak, mint pocsolyát az eső,
s langyos madárének birizgálta bőröm
ahogy beléd bújtam,
ahogy elrejtőztem szégyeneid között.
Akkor tünemény voltam,
illóolaj a tenyeredben,
a párolgó Szűz-Mária,
a szentek szentje,
az élet összes vérkenetje.
Gyémántok voltunk,
csillogó gyöngyök
az emberi hústömegben,
napalmmal leöntött szeretők,
lángoló gyermek kereplők.
Pajkos szögesdrótok mászkáltak bennünk,
kötelező volt a fájdalom,
a hiány, aztán az igény
egymás iránt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kistenkes2013. augusztus 5. 04:43

Szép vallomás, szívből gratulálok és figyelőmbe teszlek Frici

Csinaj2010. május 7. 18:23

Mit írhatnék? Jobbat nem tudok.

nyikk(szerző)2009. augusztus 18. 21:47

igazán köszönöm szépen:)

19702009. augusztus 18. 17:27

De jó vers!és a verscím is...Gratulálok Kinga!

Törölt tag2009. augusztus 18. 16:38

Törölt hozzászólás.

Mesiko-szan2009. augusztus 18. 15:57

Ez olyat üt, mint az ipari áram. Nagyon jó:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom