Szerző

Grojačević Botond

Életkor: 17 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 152 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. július 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Grojačević Botond

Bűntudat

Az ablakon keresztül pillantottam meg őt:
Élettelen szobor nyilából ellőtt
nyílvesszőt, amint szemével szobám
mélyén kutat illő áldozat után.
Elfakult arccal meredek vaspofája
a falon hold által festett portréjára.
Széllel dúsan átitatott tollán
bambán ismerem fel tulajdon anyám
meredt karjait, melyek megmaradtak
élete forrásánál jégbe fagyottnak.

Szólalni nem képes kiszáradt ajkam,
melyet szaporán, restül dolgoztattam,
ha szülőm bágyadtan hajló teste
a fáradtságtól mély álomba esve
kerül szemrehányást tenni
annak, ki azt legjobban megérdemli.

A vessző átsuhanva az üvegfüggönyön
illedelmesen, hang nélkül köszön.
Riadtan folyik le arcomról az érzelem,
amint szívemet erővel tépi ki kezem,
és a nyílhegy csillogó fogának vágva
a gyilkos nevet megszerezni próbálja.

Nedves dobbanással landol testem magja,
mert időközben a nyílvessző némán kacagva
válik eggyé a levegővel: rá többé nincs szükség.
Mellemen ott tátong a zajos üresség.
Szemem vaslánccal magához kötötte,
ezentúl már ő uralkodik fölötte.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


viragancsa2019. július 23. 13:29

gratulálok hozzá! :3 puszi, Erdélyből

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom