Szerző
Váradi Bence

Váradi Bence

Életkor: 16 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 78 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Váradi Bence

Nyári éjszaka

Sötét van a nyári éjben.
A csillagok már nem ragyognak nekem,
Hagyom, hogy inkább a szél beszéljen.

Csendesen baktat, s fújja lelkem,
Mint megtört fuvolám.
Az éjszaka közepén hangjára keltem.

S az éjszaka lepelként terül rám.
Gyászlepelként, síró dallamként kiáltva,
Mi csontjaimon keresztül szól hozzám.

Csak otthont kér, mert Ő is csak árva,
S közben könny csordul szeméből
A meleg, szerető otthont vágyva s várva.

S már a csendes éj is csak öl,
Mert a csillagok már nem ragyognak nekünk.
S úgy érzem, az egész égbolt szívemen könyököl.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. augusztus 14. 06:47

Szomorú, nagyon szép versed Bence
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2019. augusztus 13. 19:13

Bence,egy nem titok titok,semmi sem tart örökké vagy sokáig különösen a te korodban,a (3) nagy szívet hagytam nálad szeretettel ölel János

Zsuzsa03022019. augusztus 13. 18:57

Nagyszerű versedet szívvel, szeretettel olvastam. Szép estét kívánok: Zsuzsa

Rai2019. augusztus 13. 18:41

megható, fájdalmas, lényegre törő!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom