Ull Csaba

Fájdalmas búcsú

Búcsúzik tőlem szerelmem
Ki a mélyben hagyott engem
Akit mindig csak feljebb emeltem
És téged is fájdalmas szerelem

Minden kapcsolat mely hosszú és erős
Annál jobban fáj ha eljő a búcsúidő
Mikor a társad elhagy és összetör
Ki szavaival egyszerűen megöl

Földdé teszi egyenlővé érzésidet
S a halál csak érted siet
Ki egyre csak  szomjazik véredre s nem másra
Mely lelkedből a szerelem utolsó darabját is kiássa

Angyalból lett ő pokol királynője
Ki a halálod tervét egyre csak szője
S te mégis életedet adnád érte
De hiába már mindennek vége

Egyedül a magány van véled
S érzed mindennek vége
A képed széjjeltépte
De nevét szívedbe bevéste