Szerző

Juhász Szilvia

Életkor: 62 év
Népszerűség: 144 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 143 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. augusztus 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (36)

Juhász Szilvia

Megpecsételve

Ébred a város, kialvó fények
jelzik a reggelt, indul az élet.
Kerékpárt támaszt, kukában matat
zsákmányt keresve, van néhány kacat.

Túl sokan jönnek nagy reményekkel,
akad horogra ruha vagy étel.
Tobzódó sorsok megpecsételve,
osztályok közé jól beékelve.

Felzárkózni szinte lehetetlen,
ki lecsúszott, talán menthetetlen.
Ereje fogytán, de lelke szabad,
sorstalan az út, tudja, így marad.

2019. augusztus 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


valosag(szerző)2019. szeptember 17. 19:22

Köszönöm kedves Alexander!
Baráti ölelésem.

JohanAlexander2019. szeptember 17. 09:42

Szilvia, szívet küldök.

60afrod2019. szeptember 5. 13:11

Kedves Szilvia!Jól megfogalmaztad a valóságot.Szeretettel gratulálok versedhez! Ildikó

lorso2019. szeptember 5. 13:01

Kedves Szilvia!

Csodás sorok! Nagy szívvel időztem versednél, figyelőmbe vettelek!
Üdvözlettel,
Zsolt

valosag(szerző)2019. szeptember 2. 20:45

Üdvözöllek kedves Anna!
Örömmel látlak és köszönöm szépen,hogy ellátogattál hozzám!

valosag(szerző)2019. szeptember 2. 20:43

Gyula16
Nem volt nehéz dolgom mivel a város szívében élek és bizony rálátok a szelektív hulladékgyűjtő szigetre.
Ismerős arcok. Évek óta változatlan a helyzet.
Köszönöm szépen értő hozzászólásodat!

lenartanna2019. szeptember 2. 20:29

Szívvel, szeretettel olvastam szép soraidat, kedves Szilvia!

Gyula162019. szeptember 2. 17:29

Valami élese képet sikerült festened kedves Szilvia! Nagyon megfigyelhetted az általad választott témában az embereket. A jobb sorsra született emberek harca az. Amikor mennek. Remény nincs. Marad a megalázó élet. Nagyon fájó képek. Kevés embernek adatik meg,hogy kimásszon a gödörből. Sajnos.
Szívet érdemel e csodálatos szemléltető műved.
Üdvözlettel Gyula.

SzilajMark2019. szeptember 2. 14:19

Szívvel gratulálok!
Márk

valosag(szerző)2019. szeptember 2. 14:01

Radmila kedves,úgyszintén örültem a te soraidnak is.

valosag(szerző)2019. szeptember 2. 13:59

Drága Erikám,köszönöm szépen gratulációd!

valosag(szerző)2019. szeptember 2. 13:58

Szeretettel köszöntelek kedves Sida!
Nagy öröm volt látogatásod,igyekszem viszonozni.

Golo2019. szeptember 2. 09:47

Szívvel és szeretettel olvastam sors-versed: Radmila

1111112019. szeptember 2. 09:13

Megrázó képsorok, szép ritmussal írtad, most is szívvel: Piroska

BakosErika2019. szeptember 2. 06:08

Szeretettel olvastalak, mint mindig.
Gratulálok: Erika

Sida2019. szeptember 1. 17:21

Szívvel gratulálok!
Si

valosag(szerző)2019. augusztus 31. 16:00

Köszönöm szépen a sok értékes hozzászólást!

Valóban akad akinek sikerül kitörni ebből a helyzetből,de ehhez a többség segítsége és az ilyen ember elfogadása szükséges.
A valóság nem igazán ezt bizonyítja,mert egyre többen vannak.
Azt gondolom,értéktelenné váltak saját maguk számára is.
Hatalmas erő kell,hogy az önképük megváltozzon.

Egyszer megszólítottam egy férfit aki egy üzlet előtt rendszeresen megjelent 1 éven keresztül.
Roppant értelmes volt,elmondta mi vezetett idáig.
Jó szakmával rendelkezett, 40 évet dolgozott,majd elbocsátották. Felesége és Édesanyja elhunyt egy éven belül. Megtakarított pénze nem volt a családnak. Munkanélkülivé vált,egészsége megromlott. Egyenes út vezetett a semmibe.Nem tudta fenntartani a házát,eladóvá vált. Már egy éve nem láttam. Megjegyzem,soha nem volt ittas.

Evanna2019. augusztus 30. 17:35

Szomorú sors...
Szívvel gratulálok remek versedhez!
Evanna

Pflugerfefi2019. augusztus 30. 16:05

Nagyszerű alkotás,
mely társadalom kritika is egyben!
Úttalan úton ballagók verse!
Szívvel szeretettel gratulálok!
Feri.

kicsikincsem2019. augusztus 30. 15:51

Szívvel láttam, gratulálok.
Ilona

JohanAlexander2019. augusztus 30. 10:19

Remek vers Szilvia.

Metta2019. augusztus 30. 08:50

Nagyszerű alkotás, kedves Szilvia!
Szívvel olvastam!
Szeretettel.
Margit

tomorg2019. augusztus 30. 08:28

Remek verset
szeretettel olvastam
szívvel gratulálok
barátsággal
Gábor (21)

donmaci2019. augusztus 30. 07:19

Nagyon szépen versbe írtad a szomorú igazságot.
Szívvel Józsi

Zakeus2019. augusztus 30. 05:41

💖.
Gábor

SzaipIstvanne2019. augusztus 29. 23:02

Kedves Szilvia! Remenytelen sorsok, kitaszitott emberek.
Nemreg tettem fol a blogomra egy egyszeru versiket,
arrol irok benne, hogy a celebek egy-egy uj ruhaja
tobbe kerul, mint mas egyevi kemeny munkaval megkeresett penze.
Elnezest a versedhez fuzottekert.
Remekul fogalmazott sors-versednel szivet hagytam.
M.

m.falvay2019. augusztus 29. 22:37

Sokan vannak ilyen kitaszítottak . kevésnek van hite és ereje a felzárkózáshoz . Társadalmi összefogás segíthetne .
Szívvel Miki

lejkoolga2019. augusztus 29. 21:12

Szeretettel, szívvel olvastalak, kedves Szilvia!
Olgi

Pesterzsebet2019. augusztus 29. 21:08

Kedves Szilvia! Nagyon sok szerencsétlen ember küzd ezzel a sorssal. Csak összefogással lehetne segíteni rajtuk, ami, ugye, hiányzik. Nagyszerű versed szívvel olvastam. Gina

1957052520122019. augusztus 29. 20:50

Valóban nagyon nehéz és kilátástalan sorsok vannak. Szívvel , Irén

pete572019. augusztus 29. 20:33

''Felzárkózni szinte lehetetlen,
ki lecsúszott, talán menthetetlen.
Ereje fogytán, de lelke szabad,
sorstalan az út, tudja, így marad.''

Korunk valósága...
Szeretettel, szível gratulálok a vershez, kedves Szilvia!
Margit

meszaroslajos602019. augusztus 29. 20:06

Szeretettel olvastam, gratulálok, Lajos.

HanyeczKaroly2019. augusztus 29. 19:43

Nehéz, de mégsem lehetetlen. Én ismerek olyan embert, akinek sikerült. Hatalmas akarat kell hozzá. Elgondolkoztató versedet szívvel, szeretettel olvastam: Karcsi

Any2019. augusztus 29. 18:15

Szomorú, de igaz, sajnos! Szép versbe foglaltad, mi megérint minden jóságos embert, de úgy igaz, segíteni egyesével nem tudunk. Társadalmi összefogás és az állam apparátus....de nem szeretnék politizálni. Gratulálok. Andrea

41anna2019. augusztus 29. 18:05

Azért én azt vallom soha nincs lehetetlen...
nagyon igaz versed mellett szívecském hagytam ❤ 10. Melinda

szombati2019. augusztus 29. 17:38

Aktuális a téma. Már rég, még mindig.
Sajnos. Élethű vers.
Szeretettel hagyom szívem jelét nálad.
Üdvözlettel!
Tisztelettel!

Tibi

orok.szerelem552019. augusztus 29. 17:36

,,Felzárkózni szinte lehetetlen,
ki lecsúszott, talán menthetetlen.
Ereje fogytán, de lelke szabad,
sorstalan az út, tudja, így marad.''
Sajnos, így igaz!
Reménytelen, szomorú, szívszorongató sorsról írsz, kedves Szilvia!
Szívet hagyva szeretettel gratulálok költeményedhez!
Margit

feri572019. augusztus 29. 17:18

Nagyon szép reménytelenségversed Szilvia
Szívvel olvastam
Feri

1-9-7-02019. augusztus 29. 17:06

Nagyon szomorú és sajnos igaz megvan pecsételve annak az élete aki lecsúszik és nem nehéz lecsúszni viszont ahogy írod is felzárkózni szinte lehetetlen Szomorú bölcs versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

anci-ani2019. augusztus 29. 16:38

Sajnos sok embernek ilyen sanyarú, kilátástalan a helyzete,
a reménye is elhagyta, a nincstelenség lett a barátja...
Szomorú, megható versedhez Szilviám szívet küldök szeretettel:
Anci

John-Bordas2019. augusztus 29. 16:36

Fantasztikus!Fantasztikusan jó és élethű,ragyogó versben,2017 voltam otthon,láttam a hajnali Rákóczi úton ugyanezt,meg is írtam mint te,de a tied sokkal jobb,első szívvel gratulálok,a legnagyobb szerető olelessel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom