Szerző

Fazekas Anna 2

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 56 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 1.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Fazekas Anna 2

Figyelem. Fegyelem?!

Ismeretlen vizekről jött csónakod
Lassan érkeztél megsebezve
Rám pillantasz nem tudod mit szólj
Arcommal szemben állsz remegve

Mész a tömeggel sodor az ár
Kezedet szorítod ökölbe
Múzsáddal kívánsz lenni már
Derűsen nézel a tükörbe
Még ha feszült is vagy belülről
Lágy szívvel gondolsz szerelmedre

Másnap a csapattal csatangolsz
Szebbnél szebb helyeken pihenve
Elméd elragadó szüleménye idilli kép
Várod hogy újból láss szemtől szembe`

Telik az idő de türelmetlen már
Ki valaki mást rajongva szeret
Közeledik egy idegen lány
Kívánja: bárcsak a kedvese ő lenne

A várakozás édes íze a szádban nem igazán toleráns
De elnézőn merengesz messzire

Eljön az idő beszélünk tán
Szeretné ha nemcsak álom lenne
Ágyában feküdve nem érez mást
Csak mintha kiszemeltje lelke rezzenne

Utazott álmában érdekes tájra
Sok kaktusz tüskéje körülvette
Ott volt a lány és kezét megfogván
Sötét barlang mélyére vezette

Zöld víznek közepén cseresznyefa állott
Állatok ipséje körötte
Halványkék fény látszik perifériám oldalán
Mesében sem láttam elbűvölőbbet

Beúsztunk ketten a tavacska végébe
Egymás tekintetét megnyertük harcunkban
Párás légkörtől pozsgás arcomra
Szád édes csókja csattan

Mindez a megértő vágyakozás érdeme
Hisz nem tartanánk itt ha nem szenvedtünk volna hosszú heteken át érette
Elmúltával könnyen megszépül már
Mélabús esték felkavart elmélkedése

Hirtelen vészjósló keselyű érkezik
Fogalmam sincs mi járatban
Szerelmed a szirtnek ütközik
Fájdalom lepi el halkan

Nem tudod mit tegyél
Tétován lebegsz egy helyben
Majd gyorsan odasietsz
De rám immár nem lelsz ébren
Vérben forog a szemed idegesen bámulsz lényemre
Ingerlékeny lett minden részed apró bensője

Eső kezd hullani felhők szürke útvesztőjéből
A cseppek apránként folynak egybe könnyével mi kicsordul szeméből
Hatalmas világosság kerekedik teljesen megvakítja
Egy szörnyeteg villám  testét azonnal szétszakítja

Megint csak párnák közt találja magát
Csupán képzelete torzszülöttje üldözte
Körültekint és látja már
Kedvese a mellén karját pihentetje`

Érti a lényeget s közelebb húzza magához
Nem enged odaférkőzni semmi indulatot kapcsolatához
Tudja hogy szereti így odanyúl kedvese hajához
Mától csak szép szavakat ajándékoz
Hisz tudja az idő mily szigorral szabályoz
Egyedül türelemmel élhetjük túl
Hogy emlékezzenek ránk
S így túlnőhetünk a halálon...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. szeptember 2. 07:21

Nagyon szép alkotásod Szívvel jelölöm kedvencemnek.
Nagyon szép érzelmes verseid vannak, örülök, hogy rád találtam.
Anna 2, mától a Figyelőmben követem verseidet/remélem te is/
Nagy szeretettel várlak én is a versemnél
Nagy elismeréssel
Feri

szombati2019. szeptember 1. 13:43

Nagyon jó vers.
Elismeréssel gratulálok!
Nagy szívvel.
Szeretettel!

Tibi

JohanAlexander2019. szeptember 1. 13:40

Őszinte szívvel gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom