Ha rabul ejtesz
Még alakod sem került élőben elém,
még csókod sem tudom, hogy égethet édesen,
de pajkosan játszik szívemmel elmém,
s az érzést kergeti gyorsan, vészesen.
Ezernyi fonállal húz feléd a mámor,
ködében szinte lassan elveszek,
minden szavad szomjas lelkemnek zápor,
s egyetlen csókodért szép lassan megveszek.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Korymajers(szerző)2019. szeptember 2. 16:39
@Motta: Köszönöm szépen! :)
Korymajers(szerző)2019. szeptember 2. 16:39
@szombati: Köszönöm a sorokat kedves Tibi!
Korymajers(szerző)2019. szeptember 2. 16:38
@John-Bordas: Köszönöm az elismerést!
László
Korymajers(szerző)2019. szeptember 2. 16:37
@norabora: Köszönöm a gratulációt! :)
Korymajers(szerző)2019. szeptember 2. 16:36
@Bo_Flowers: Köszönöm szépen a kedves szavakat! :)
Motta2019. szeptember 2. 16:03
Szép vallomásodat szívvel olvastam.
Motta
Törölt tag2019. szeptember 2. 12:57
Törölt hozzászólás.
John-Bordas2019. szeptember 2. 12:34
Gyönyörű ez a vers,figyelot és szívet adtam hozza mert nagyon tetszett,ölel János
norabora2019. szeptember 2. 12:08
Hű!! Ez nagyon ott van. Engem meggyőzött:-) Gratulálok.
Bo_Flowers2019. szeptember 2. 11:52
Nagyon aranyos kedves megható gondolat én köszönöm szépen az élményt szívet hagyva kedvencemnek bejelölve kedves drága barátom ❤️️
Korymajers(szerző)2019. szeptember 2. 10:48
@feri57:
Köszönöm! :)
feri572019. szeptember 2. 10:32
Gyönyörű, érzelmes alkotásod
Szívvel olvastam
Feri