Szerző
Takács Dóra (DorArt)

Takács Dóra (DorArt)

Életkor: 27 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 87 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Takács Dóra (DorArt)

Az Élet

Mint tajtékzó, fekete paripa,
véres sörénnyel vágtat az éjben,
úgy suhan velem ez a taliga,
mit mindenki csak úgy hív: Az Élet.

Riadtan, nyerítve ugrott elő -
törve, tépve, zúzva - a karámból,
zsigeri mozdulat, mit az előd
is öntudatlan kapott apjától.

Szabadulni a más láncaitól,
miket már oly rég magán érzett.
Szíve megtört a más táncaitól,
teste-lelke szabadságért vérzett.

Nem kell zabla, nem kell kantár többé,
nem kell, etess vagy sétálni vigyél,
nem kell karám, nem kell tető fölém,
engedd innom a szabadok vizét!

A gondolatok, mint sebes örvény,
húzták-vonták mindig csak előre.
Elhagyta, mi sosem volt az övé,
nem gondolva múltra vagy jövőre.

Dübörgő patája sarat fröcskölt,
menekült, futott mennyen, poklon át.
Az öreg tölgyszív széthasadt, nyögött,
Őt s az eget kék villám szelte át.

A tajtékzó, fekete paripa,
véres sörénnyel vágtat az éjben,
Ő suhan velem - nincs rabiga -
a vad, tartóztathatatlan Élet.

2019. szeptember 2.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


DorArt(szerző)2019. szeptember 9. 19:37

@Solverus: Köszönöm 🙏
Nekem ilyen volt az élet. :)

DorArt(szerző)2019. szeptember 9. 19:36

@Gyuri63: Köszönöm szépen! 🙏

DorArt(szerző)2019. szeptember 9. 19:35

@tomorg: Köszönöm, Gábor, hogy benéztél és jelét hagytad :) Örülök, hogy tetszett!

DorArt(szerző)2019. szeptember 9. 19:31

@John-Bordas: Köszönöm! Örülök, hogy tetszett! :)

DorArt(szerző)2019. szeptember 9. 19:30

@1-9-7-0: Köszönöm szépen! 🙏

DorArt(szerző)2019. szeptember 9. 19:26

@gypodor: Igen. Úgy tapasztaltam, hogy a menekülés, szabadulás mindig kissé apokaliptikus.

1-9-7-02019. szeptember 9. 18:33

A tajtékzó, fekete paripa,
véres sörénnyel vágtat az éjben,
Ő suhan velem - nincs rabiga -
a vad, tartóztathatatlan Élet. Kiváló élet versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

John-Bordas2019. szeptember 9. 15:52

Versedben éles és szokatlan képeket rajzoltal ez életről és a szabadulasrol nem annyira a szabadságról,nekem tetszett,és a negyedik szívet hagytam nálad,ölel János

gypodor2019. szeptember 9. 15:48

''Dübörgő patája sarat fröcskölt,
menekült, futott mennyen, poklon át.
Az öreg tölgyszív széthasadt, nyögött,
Őt s az eget kék villám szelte át.''
Szinte apokaliptikus a vers!
Gyuri

tomorg2019. szeptember 9. 15:09

Kedves Dóra!
Remek a versed, tetszik az írásod, gyönyörű képi anyag,
szeretettel olvastam és
szívvel gratulálok, kézcsókkal, Gábor (3)
Tömör Gábor: Oculus út versemhez

Gyuri632019. szeptember 9. 14:42

Gyönyörű költői képekkel színesítetted remek versed. Szívvel. (2)

Törölt tag2019. szeptember 9. 13:49

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom