Szerző
Szilágyi Zoltán

Szilágyi Zoltán

Életkor: 50 év
Népszerűség: 31 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 68 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Szilágyi Zoltán

Élem életem

Reménnyel jöttem erre a földre,
mára reménységem elszállt örökre.
Csodáltam a kék eget, anyám arcát,
végignézhettem más emberek kudarcát,
rúghattam a port kis csizmámmal,
farkasszemet nézhettem a nagyvilággal.

Ma már lenn hordom tekintetem,
sokszor imára kulcsolom két kezem.
Nem nézem már az eget, a gonosz felleget,
csak élem életem oly bután nap nap után.
Várom sorsom, mi jön folyton,
várom a szebb jövőt, a tündöklőt.

Már nem láthatom anyám arcát,
nem foghatom apám remegő kezét,
itt hagytak már oly rég.
Magam maradtam a nagy viharban.
Messze már a kék ég,
messze már, mi volt oly rég.

Élem életem,
keresem, mi jó nekem,
kutatom hegyen, völgyön,
kutatom ezen a földön, fenn az égben,
világűr sötétjében.
S egyszer csillagok fényében egy napon
a választ meg is kapom.
Miért is jöttem erre a földre,
miért is szállt el reményem örökre.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szy-szy(szerző)2019. szeptember 20. 19:22

@John-Bordas: Kedves János!
Köszönöm elismerő szavaid!
Zoltán

szy-szy(szerző)2019. szeptember 20. 19:21

@feri57: Kedves Feri!
Valóban fogas kérdés, hogy miért is élünk, mi az értelme létezésünknek!
Köszönöm elismerő szavaid!
Zoltán

szy-szy(szerző)2019. szeptember 20. 19:19

@SzaipIstvanne: Kedves Mária! Köszönöm szépen az elismerését!
Zoltán

szy-szy(szerző)2019. szeptember 20. 19:18

@kicsikincsem: Köszönöm szépen a gratulációt!

kicsikincsem2019. szeptember 12. 13:01

Szívvel olvastam a versed, gratulálok.
Ilona

SzaipIstvanne2019. szeptember 11. 13:27

Kedves Zoltan! Atereztem versed gondolatisagat. Sokunk
erzese lehet remek versedbe irva.
Szivvel idoztem es udvozlettel.
Maria

feri572019. szeptember 11. 13:24

Nagyon szép emlékezésversed bizony az életnek, van-e értelme?
Gyönyörű alkotásod

John-Bordas2019. szeptember 11. 13:12

Versed szomorú hangulatodat szépen közvetíti,jól megírt versedhez első szívvel gratulálok,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom