Szerző

Kis Richárd

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 259 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Kis Richárd

Mert!

Mert hulló könnyeid, mi miattam
e megfáradt, vén tölgyet öntözik.
Majd vigaszként, lásd, tavasszal neked
hálából sok friss virág rügyezik.
Mert vágyni az őszt olyan, mint múltat siratni,
mi nem múlik bánat csak úgy magától,
míg lesz olyan, ki ezt benned még mindig élteti.
Menekülhetsz keresztül-kasul gondokon,
mint meg nem értett vándor e földön,
de a hegytetőn sem te álltál egymagadban,
hanem szomorú szívem, mi magányában összetört.
És ha annyira szerettél, mért vágytál el tőlem?
Messze-messze innen el.
Ha szép emlékek, mi fájók és megsiratnak,
mért nem temetted őket örökre el?

Mert elmehetsz messze távol, tőlem el
hogy ne halld sóhajom, mi téged emleget,
ha már puszta emlékem is gyötör,
mert fáj a gondolat, mi lesz ha tényleg szeretlek.

Wass Albert-Miért? cimű verse alapján inspirálva.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. szeptember 14. 19:42

Szomorú, nagyon szép versed
Első Szívvel olvastam.
Nagyon szép verseid vannak,
Richárd, mától a Figyelőmben követem tovább verseidet/remélem te is/
Nagy elismeréssel várlak én is a versemnél
Üdvözlettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom