Szerző

Almási Zsolt

Életkor: 22 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 115 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Almási Zsolt

Üres vagyok

Csak egy üres porhüvely lettem,
Nem, már semmi sincs bennem.
Kérlek, töltsd meg tartalommal lelkem,
Láncolj, láncolj magadhoz mindenestül!
Tudom, akarom szinte már veszettül,
Tükör akarok lenni számodra.
Nem, nem kerülök én pokolra,
Ha elé állsz és emeled kezed,
Ott lesz az enyém is neked.
Nem törhet, repedhet meg idővel,
Ha hozzáérsz lágy érintéssel.
Nem nevethet vissza önző tekintettel,
Ha törődve van szívvel, lélekkel.
Hát vesd ki hideg, nehéz láncaid,
Én büszkén viselném, akár egy ékszert,
Mely már most is belém fészkelt.
Kötözd meg vele az egész lényem,
Tudom, nincs mitől félnem,
Hadd hordozzam, hadd csörögjön, lógjon rajtam.
Számomra ékesen szólna, akár egy dallam,
Egy dallam, amelyet szívesen viselnék,
És többé üres sem lennék.

Felsőlajos, 2019. szeptember 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom