Szerző

Tancsics Attila

Életkor: 18 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 19 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 26.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Tancsics Attila

Emléktócsák

Táliátlan tavasszal
egy Rékátlan reggelen
kávéhiánymámorom
keserűen tengetem.

Páros emléktócsába
süllyedik rút lelkem el.
S így bolond önhibámból
önmagamat vesztem el.

Elvesztett Emlékezet!
Most gyönyör vagy, s olykor kín.
Bűntelen Bárány alatt
bűnös, bíbor bokor sír.

Széjjel-szakadt szívemet
még felnyitni félek én.
Keletre hát nem megyek:
elmém másik féltekén...

Árbóctalan álmaim
s vitorlátlan végeim
így hajóznak szüntelen
Tündér-tenger szélein.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. szeptember 26. 15:37

Nagyon szép emlékezésversedhez
Szívvel gratulálok
Feri

John-Bordas2019. szeptember 26. 15:33

Attila,remek verset hoztál olvasásra,Figyelőbe vettelek és első szivvel gratulalok hozza,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom