Szerző
Szilágyi Zoltán

Szilágyi Zoltán

Életkor: 50 év
Népszerűség: 28 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 96 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Szilágyi Zoltán

Az öreg Tóth esete Báródi komájával

Régi eset, talán már nyoma sincsen,
mikor két gazdaember megállapodott.
Az öreg Tóth, mint dolgos ember,
földje, munkája tenger,
megépítette házát, élete palotáját.

Mikor házát nézegette,
már csak a kis konyhát kellett felhúzni mögötte.

Felrakta a falat vályogból,
tapasztotta sárból, szalmából.
Kis konyhának falába ajtót szándékozott,
hisz konyha ajtó nélkül csak pajta,
s a zimankó csak ki-be futkározna rajta.

Hát szólt a falu asztalosának,
a Báródi komájának:
Hej, gyere mán, komám,
tedd már meg értem alkalomadtán!
Itt egy gerenda, van ebben elég fa,
fúrjál, faragjál, alkalomadtán szögeld össze,
sima legyen az ajtó szemöldöke mindörökre!

Báródi csak tiltakozott,
hisz a gerenda rövid volt, amit hozott:
Rövid ez, komám, nem lesz elég,
tíz, húsz centivel kurtább,
kilóg belőle a nyúlláb.

Hát szó szót követett, míg megállapodtak,
majd baráti kezet fogtak.
Így aztán az ajtó sima szemöldöke
közelebb került a földhöz ízibe.
"Nem nagy gond, csupán
az a tíz centi mínusz a fán!"

Eljött a nagy nap, kis konyha fala ajtót kap,
boldog az asszony, boldog a gazda,
elkészült végre a kis konyha.

Az öreg Tóth magas ember lévén,
kis konyha ajtajánál fejet hajtott,
úgy ment be a kávét inni legott.
Működött a dolog, mikor ezt fejben tartotta,
ha elfelejtette, a csillagokat megszámolta.

Volt, hogy jobban, volt, hogy kevésbé,
volt, hogy napokig látszott a nyoma eléggé.
Öreg komáját emlegetve,
nem éppen dicsérve keze munkáját,
járt a konyhába több, mint ötven éven át.

Hát így esett az eset,
hogy a Báródi neve ötven évig emlegetve lett.
S az öreg Tóthnak öregkorára meghajlott a háta,
s az a tíz centi mínusz elveszett oly sokára.

Messze már a két koma,
sok gyertya elégett sírjukon már vagy tíz éve ide s tova,
Lehet, hogy már azt az ajtót a szú is elrágta,
de történetük tovaszáll, megmarad nemhiába.

Hisz mesterembert dolga után emlegetik,
hol jobban, hol kevésbé éltetik.

Ha munkája jó, éltetik,
de ha kicsit el van cseszve,
nagyon sokáig lesz neve a szentek közt emlegetve.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szy-szy(szerző)2019. október 25. 08:17

@Motta: Kedves Motta !
Köszönöm szépen!
Zoltán

szy-szy(szerző)2019. október 25. 08:16

@gypodor: Kedves Gyuri!
Köszönöm a gratulációdat!
Zoltán

szy-szy(szerző)2019. október 25. 08:15

@John-Bordas: Kedves János!
A régmúltban nagyon sok nevetséges, de tanúságos történet kering.
Ez egy, a sok közül.
Köszönöm .
Zoltán

Motta2019. szeptember 29. 17:53

Humoros emlékezésed szívvel olvastam.
Motta

gypodor2019. szeptember 28. 12:55

Egyedi! Gratulálok
Gyuri

John-Bordas2019. szeptember 27. 12:25

Nekem nagyon tetszett,első szívet hagytam nálad,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom