Szerző
Vers

A verset eddig 33 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. szeptember 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Torma Ágnes (Bűbo)

Szeptember végén

Szeptember végén nyarunk illékony,
szádban érzed még a napfény ízét,
hosszúra nyúlik esti árnyékom,
nap vörösre festi a lomb színét.

Későn ébred fa ágán a rigó,
álmosan tollruháját rendezi,
hol van a tavaszi, kövér pondró,
drága, zsíros falat: messzi-messzi.

Őszünk óvatosan, halkan kopog,
rámosolyog a szőlőtőkékre,
papucsos lábával némán csoszog,
füst száll kéményből az esti égre.

Levél alatt álmaink szunnyadnak.
cirógatja őket hűs fuvallat,
nyári virágkoszorúk fonnyadnak,
most pihenj. Jön majd új sugallat.

Nyom valami szomorú magány,
szárnyat bontottak gólyák és fecskék,
némaság lesz úrrá kint a tanyán,
kukoricát morzsol a feleség.

Merengőn nézünk ki a határba,
ráncos birsalmákat lát képzetünk,
aranylón hullámzó búzatábla
suttogja, ez lesz a mi végzetünk.

Petőfi Sándortól vett címmel.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Bubajboszi(szerző)2019. október 2. 22:18

Köszönöm.

m.agnes2019. október 1. 11:34

Volt, nincs...
versed szívvel olvastam. Ági

feri572019. szeptember 30. 18:25

Nagyon szép évszakok versedhez
Első Szívvel gratulálok
Szeretettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom