Szerző

Bolonyi Benedek

Életkor: 64 év
Népszerűség: 25 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 110 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 3.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Bolonyi Benedek

A Hold mosolya

Fehér álomképp.

Nézem a Holdat, és álmodom,
mert arccal fordul mindig felénk.
Nem fordul el soha, nem forog,
őszinte és nem csinál faragott...

Ha teli vagy új, mindig őszinte,
ezért imádom és felnézek rá.
Barátom nekem, nem csal,
földi halandó tőle mindent hall.

Csak azzal ért egyet, aki szereti,
és imádatát nem feledi.
Az időt, végtelent, nagyon is
magáévá örökké teheti.

Nincs saját fénye, de tejfehér mindig,
rezgő ködben, jeges hidegben,
sarki fényben délibáb, eszménykép,
védj engem, Hold, mindenhol, mindenképp.

Ahol nincsenek álmok, ott jövő sincs.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lanyigeza2019. október 3. 23:21

Kedves Benedek! (2)
Nagyszerű versedet szívvel, szeretettel olvastam.
Géza

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom