Szerző

Sie Bence

Életkor: 18 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 77 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Sie Bence

Az üvöltő csönd

Nem nevet, nem suttog már,
Nem mosolyog rám.
Fényét vesztette e szempár,
A tükörkép sem szent már.
Áldozatokat hegyekre halmoz,
Szeretteket állít a falhoz
És lő.
Egy golyó mesterien szakít,
Körülötte mindent vér tarkít.
De csendben tűri ő.
A fájdalom őrjítő!
Lehullik erőtlenül a földre,
Mint az asztalról a bögre,
És darabokra hullik.
Minden elmúlik.
Nem nevet, csak suttog már,
Nem mosolyog rám.
Kacaja eltűnt rég,
És maradt e hatalmas rém,
Mely a mellemen ül fönt:

Az üvöltő csönd.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gypodor2019. október 8. 09:36

Egy kicsit már elkoptatott szópár az ''üvöltő csönd'', a vers jó!
Szeretettel
Gyuri

gypodor2019. október 8. 09:35

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

TURIKARI682019. október 7. 15:03

Így van ez néha kedves Bence! De ez az üvöltő csönd, adta neked e remek sorokat. Szívvel olvastam gratulálok versedhez.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom