Szerző

Horváth Roland

Életkor: 20 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 35 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Horváth Roland

A magány útja

Folytatom lépteim a magány útján.
Hiányzik a meghittség,
De én a meghittségnek nem.
Nem pendülök senki szíve húrján.

Éjjel nem hallom senki szuszogását,
Egyedül csak az óra kattogását.
Forgolódom összevissza szüntelen,
Fejemben véget nem érő küzdelem.

Lassan
Szívem háza puszta kő,
Melynek a szeretlek szó, kőtörő.
Folytatom hát az utat egyedül,
Tán akkor a bánat is elfeketül.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2019. október 8. 14:51

Figyelőt és első szívet adtam szép versedhez,ölel János ha tudsz,légy aktív a poeton mert segíthet költői fejlodesedben

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom