Ha tél van...
Ha tél van, a természet meghal egy kicsit,
ha tél van, az ártatlanság színe beterít,
beterít virágos és sáros helyeket,
beteríti a szívekben vérző sebeket,
nem látszanak már, míg el nem olvad a hó,
mely hidegen leplez minden kivetnivalót,
de ha tavaszodik s a jég olvadni kezd,
a sebzett szív talán újra láthatóvá lesz.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Tamandy(szerző)2019. október 22. 20:49
@ervinbaksa1998: Köszönöm!
ervinbaksa19982019. október 16. 21:01
Szomorúan szép fájdalomversednél szívvel jártam!
Tamandy(szerző)2019. október 11. 13:01
@kicsikincsem: Köszönöm, kedves Ilona.
kicsikincsem2019. október 11. 12:04
Szomorún szép... Szívvel gratulálok.
Ilona
Tamandy(szerző)2019. október 11. 11:08
@AndrasKacso: Ó, köszönöm szépen!
AndrasKacso2019. október 11. 07:39
Szép a versed. Én itt egy egészséges szívet hagyok, a huszonkettediket. Üdv. András
Tamandy(szerző)2019. október 11. 06:27
@Metta: Köszönöm szépen!
Metta2019. október 10. 13:32
Kedves Andrea!
Gyönyörű versednél szívet hagyok!
Szeretettel!
Margit
Tamandy(szerző)2019. október 10. 12:28
@111111: Köszönöm szépen!
1111112019. október 10. 12:12
''ha tél van, az ártatlanság színe beterít,...''
De szépre írtad Andika, Most is szívesen olvastalak. Piroska
Tamandy(szerző)2019. október 10. 06:50
@m.agnes: @Gloren: @lelektunder: Köszönöm, hogy szívvel olvastátok!
lelektunder2019. október 9. 19:31
Kedves Andrea!
Szép soraidnál szívvel voltam Tünde!
Elgondolkodtató a versed...
Szeretettel:Ági
Gloren2019. október 9. 13:03
Drága Andrea!
Szép fájó soraidnál Szívet 💗 hagyok nagy Szeretettel: Tünde
m.agnes2019. október 9. 09:27
Szépre írtad!
Szívvel gratulálok. Ági
Tamandy(szerző)2019. október 9. 05:57
@AndrejMlotko: @gypodor: @orok.szerelem55: Köszönöm, hogy olvastátok!
orok.szerelem552019. október 9. 01:27
Kedves Andi!
Szomorú, mégis szép versed szeretettel olvastam!
Szívből szívvel gratulálok, és figyelőmmel kísérem alkotásod: Margit
gypodor2019. október 8. 23:21
Elgondolkodtató versképek.
Tetszik
Most nem felejtem ki:15.
Gratulálok
Gyuri
lorso2019. október 8. 23:08
Szívvel olvastam soraidat.
Zsolt
AndrejMlotko2019. október 8. 22:02
''(...)ha tél van, az ártatlanság színe beterít,(...)''
Talán mi is hibernálunk, időnként, amikor a természet, ami életünk során körülvesz bennünket, is elfedi azt, amit már elhasználtunk, hogy majd tavasszal újult erővel, friss életet leheljen mindannyiunkba. Én ezt vélelmezem. Gratulálok. Szív. András
Tamandy(szerző)2019. október 8. 21:13
@anci-ani: @m.falvay: @feri57: @virginas_andras: @Motta: @donmaci: @John-Bordas: @Angyalka73: @JohanAlexander: Köszönöm szépen mindenkinek!
Tamandy(szerző)2019. október 8. 21:07
@ferzoltan: Köszönöm szépen! Nem kell megijedni, csak eljátszottam a gondolattal, hogy a hó milyen jól tudja leplezni a hibákat, és átvittem az egészet lelki szintre. Persze mindig akadnak kisebb sebek, fájdalmak, de gondolom ez mindenkivel így van. A kicsi sebeket kibírjuk, a nagyok meg ha lehet kerüljenek el mindenkit!
Tamandy(szerző)2019. október 8. 20:59
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
anci-ani2019. október 8. 20:47
''beterít virágos és sáros helyeket,
beteríti a szívekben vérző sebeket,
nem látszanak már, míg el nem olvad a hó,
mely hidegen leplez minden kivetnivalót,''...
Szépséges szomorú versedhez,
melyhez a remény is csatlakozik drága Andi,
nagy szívvel, szeretettel gratulálok:
Anci
m.falvay2019. október 8. 20:02
Hiába takargatjuk a sebeinket az semmit nem old meg .
Szép , fájó sorok .
Szívvel Miki
feri572019. október 8. 19:48
Szomorú fájdalomversed Andrea
Szívvel olvastam
Feri
virginas_andras2019. október 8. 19:39
télen... minden jó...
Motta2019. október 8. 19:30
Szép versedet szívvel olvastam.
Motta
donmaci2019. október 8. 19:23
Szép szomorú versedet szívvel olvastam: Józsi
John-Bordas2019. október 8. 19:14
Az 5 szívet adtam érdekesen megoldott kepeidhez,ölel János
Angyalka732019. október 8. 18:53
Tetszik a versed szívvel időztem nálad.
Üdvözlettel Melinda
JohanAlexander2019. október 8. 16:53
Andrea, szívvel gratulálok!
ferzoltan2019. október 8. 16:43
Szia Andi! Első szívvel gratulálok, remélem, hogy ezúttal szívből vér nem fog folyni, csak csordogál szüntelenül továbbra is oda, ahová kell 😉. A sebek egyszer begyógyulnak és ha egy tél nem is elég, akkor egy következő tavasz hozzon gyógyírt magával...
Üdvözlettel, Zoltán.