Szerző
Vers

A verset eddig 61 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Gerhardt Gergő

Hajnalban...

Más vagy már nekem, mint rég,
nyugodt, mintsem pezsgő... inkább hallgatag.
Feketén borulsz az útra, mit ezernyi sáv borít,
mégis vakon mutatod az utat... hallanak.

Hallak én is búvó csöndedben, hallgass csak,
úgyis titkod lelem minden el nem mondott szóban,
vagy süket volnék szerinted?
Mondd még egyszer, hogy időben nem szóltam, hogy

ne múlj el, hát kellünk egymásnak, te ostoba!
Mi vagyunk az éj erős tartóoszlopa,
de ha múlni akarsz, meg nem tarthatlak,
a Fény gyermekének újra visszaadhatlak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ggergo(szerző)2019. október 9. 16:42

Köszönöm szépen a kedves szavakat!

John-Bordas2019. október 9. 15:34

Versed tetszett a 2 szivvel olvastam,ölel János

feri572019. október 9. 13:41

Csodálatosan szép versedhez
Első Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom