Újraszületés előtt
én mindig kilógtam a sorból
mint az alfák közt egy skoda
eldobott mindegyik
pedig azt mondták egy csoda
csoda ez a barátság
és hazudtak hogy őszinte
hogy feljutunk a tetejére
de valójában csak a földszintre
kilóra eladtatok
sosem voltam fontos
elsőre ez úgy fájt
mint egy pusztakezes gyomros
de én is mindig rájövök
hogy nincs valód mellettem
szerencsére belőled
a pozitívat ellestem
persze ti többet tanultatok
én többet adtam nektek
és ezek az emberek
az asztalomról ettek
de mégsem bánom ezt
köszönöm a sérelmet
köszönöm a hazugságot
és köszönöm az érzelmet
még akkor is hogy tudom
valótlanok voltatok
megszívtam magam
a naphoz közel sem olvadok
pedig közel voltam hozzátok
és adtam amit lehetett
elpazarolva az erő is
amit Newton beletett
a pocsékolás megy
ti így élitek a világot
ezer helyen értek
de kiszedtem a szilánkot
elszórom az úton
magam mögött hagyva
ne lépj bele azért
mert élesebb mint a szablya
amit belém vágtál
de én kiszedtem azt is
egy régi barátság helyett
választásod bakfis
hát menj te a piklibe
már kinevetlek téged
kíváncsi vagyok
vajon hogyan végzed
becsüljem meg magam
mikor éppen rámérsz
legyek neked pótlék
árnyék helyett árnyék
a sötétben kívánod
legyek a fényed
tőlem tudtátok meg
hogy milyen az élet
tőlem tudtok mindent
ami hasznotokra vált
olyan ez a barátság
rá egy holló szállt
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!