Szerző

JoseVicT

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 85 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

111111, 1 láthatatlan tagunk

JoseVicT

Egy tini töprengése

Sötét van, pedig dél van. Nyár,
Mégis telet látok már.
Egyedül ülök ágyamon, üres szobám.
Kinek mondjam el szívem baját?

Nincs senki... Csak a könnyeim csillognak.
Egyedül maradtam, itt hagytatok.
Barátok? Hát azok vagytok?
Mi velem a baj, hogy magamra hagytatok?

Egyedül küzdeni a világban nem vagyok képes,
Hát segítsetek, mert semmit sem értek!
Miért, ha jön az új, a régi nem kell?
Miért, hogy nekem az új nem kell?

Miért, hogy a szív csak törik, szakad,
De befoltozni azt sosem szabad?
S ha szabad is, hogyan kell azt?
Miért nem ad senki vigaszt?

Nézzetek rám, kérlek, ne hagyjatok cserben!
Ne hagyjatok örökre elvesznem!
Vagy mondjátok, mit kell tennem,
S értetek én magam vesztem el.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


1111112019. október 16. 12:21

''Miért, hogy a szív csak törik, szakad,
De befoltozni azt sosem szabad?
S ha szabad is, hogyan kell azt?
Miért nem ad senki vigaszt?''
Szépségesen töprengsz, mély lélekvers, figyelemmel, szívesen olvastalak. Piroska

Törölt tag2019. október 10. 16:25

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom