Szerző

P. Antonia

Életkor: 19 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 54 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

P. Antonia

Homályosan látok...

Homályosan látok,
Pedig nyitva van szemem.
Hol vagyok?
Valaki mondja meg nekem.
Vagy csak álmodom?
De látni akarok,
Nem tudom eldönteni, hogy álom
Vagy valóságban vagyok.

Már fájnak szemeim,
Annyira erőlködnek,
Hogy lássam azt, amit látom kell.
Valaki segítsen nekem.
Valaki, aki tudja, hogy mi folyik körülöttem.
Le van láncolva a testem,
Nem tudom mozdítani kezem,
Be vagyok zárva egy ketrecbe,
És érzem, hogy valami közeledik felém.

Félelem kezdi betölteni lelkem,
És már nem bírom az érzést.
Ami lassan végigfut testemen,
Érzem, hogy van mellettem valaki.
Sikerül kinyitnom szemem,
És körülnézek, de senki.
Örök rejtély marad, hogy
Ki látogatott meg aznap éjjel engem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sebi2019. október 20. 20:19

jól leírtad ezt a titokzatos érzést.. találkozást

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom