Szerző
Vers

A verset eddig 69 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Sándor Renáta Gabriella

Kétszáz forint

Anya, mama, gyerekek
vásárolni piacra mennek.
Míg Mama fehér csipkét válogat,
Anya puha vásznat tapogat,
a nagyobbik néha lemarad.

Hetet töltve idén nyáron
immár nagynak számítok.
Kétszáz forinttal zsebemben
alkura simán készen állok.

Bőség adta lehetőség, fagyi, játék kitelik.
De a nyakam csipogás felé tekeredik.
Sok kis sárga pihés kórusban nyafog.
S a szívem már hápi-pajtásért dobog.

Kérdezem: Hogyért adják?
De a csőrös nagyon drága;
négyszáz forint az ára.
Kétszáz kevés a sárgára.

Mire egy nagyot sóhajtok,
két kis kacsát ölembe kapok.
Eladó dobozért szalad.
Majd válla mögül közli,
venni csak párban szabad!

Széles mosollyal nyújtom kezem.
Magamban alkukészségem
büszkén könyvelem.
Ha fele árért egyet kaptam,
kettőnek árát hiper-szuperre alkudhattam.

Örömmel rohanok,
a hírt elújságolom.
Pelyheseket karomban
el-elringatgatom.

A piactól mi messze lakunk.
Kacsákkal a kartonban,
buszon hazautazunk.

Panelkonyhánk zugából
Anya a hűtőt folyosóra húzza.
Így lesz a kacsáknak
kényelmes otthona.

Hűtő helyén a konyhában
nem éheznek egy pillanatra.
A tarhonyát úgy szeretik,
ha kólával leönthetik.

Nem kell nekik kacsatáp,
adok nekik szalonnát,
sütit, vacsorára gyümit.

Anya este fürdővizet készít.
De nem a gyerek koszos,
a kacsatoll kajamaradékos.

Anya hevesen magyarázza,
Hugi és én mutogatjuk,
a leghatékonyabb
úszástechnikákat tanítjuk.

Némi nehézség árán,
mellúszást hanyagolva ámbár,
lábaikat kapkodva
kádhullámokat meglovagolják kábán.

Jó időben, a panel előtti
fűköpésen üdülünk.
Hápiékkal vígan piknikezünk.

A játszira cammogva érünk.
Hisz lépcsőn nem jeleskednek,
gyalogátkelőn nem sietnek.

Féllábon,
csak a fehér csíkra szökkenve,
kétszer oda-vissza,
utat mutatom átkelve.

Kutya-macska láttán
katonásra szerveződve,
lélek vesztve szaladnak
betondzsungel közepette.

Mikor már a hűtő helyén
nehézkesen fordulnak,
kivisszük a tóra őket,
de a víz biztos hideg.
Csak a lábukat dugják be.
Nem tetszik a nádas,
jobb nekik a kádas.

Pelyhesek egy nyár alatt
megnőnek, pik-pakk.
Nyár végével azonban
az iskola itt van.

S otthon, kacsákkal, ki marad?

Anya intéz új szállást.
Két hatalmas csoki láttán
mindenki hálás.
Gazdasszony óriás kacsáimért,
lekötelezve,
a város két legnagyobb csokiját fizette.

Anya a luxus kacsaitatót jókedvvel meséli.
Míg én elégedettem, fél táblával má` megettem.
Arcomra mosoly ül, mert tudom,
kacsabarátaim jóléte már nem gondom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gypodor2019. október 16. 07:15

Tetszik
Gratulálok
Gyuri

feri572019. október 16. 07:08

Csodálatosan szép gyermekversed
Első Szívvel olvastam
Renáta, nagy szeretettel várlak én is a versemnél
Nagy elismeréssel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom