Szerző
Vers

A verset eddig 30 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Torma Ágnes (Bűbo)

Csendpercek

Csend ül fent a bérc tetején,
aranyló levelek hullnak,
mint guruló feketeszén,
életünk percei múlnak.

Hallgatagon hever a rét,
dülöngél minden barázda,
közös jóra használd elméd,
ne ítéld el, ki parázna.

Halkul a nyári madárdal,
nehéz a szél lehelete,
tartozol majd számadással,
hogyha itt mindennek vége.

Síron némaság bont fészket,
balra dől egy árva kereszt,
beér téged is a végzet,
könnyet már hiába ejtesz.

Szótlan az őszi kikerics,
esőpermet hull az égből,
nyitott ajtón nincsen kilincs,
vedd ki részedet a létből.

Nagyot sóhajt minden éjjel
odafent a sápadó Hold,
életed tüzében égj el,
ne tégy úgy, mint ki már megholt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Bubajboszi(szerző)2019. október 18. 20:05

Köszönöm.

feri572019. október 16. 13:00

Nagyon szép életversed Ágnes
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2019. október 16. 12:47

Nagyszerű verset írtál Ágnes,öröm olvasni,és meg bölcs tanácsokat is ad az élethez,első szivvel jelöltem kedvencnek,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom