Álmodtam egy szebb világot...
Álmodtam egy szebb világot,
hol mindenki egyenlő.
Nincsen gazdag, nincsen szegény,
és egyformán jut emlő.
Mindenkinek van hol lakni,
álomra hajtni fejét.
Ahol minden kisgyermeknek
édesanyja mond mesét.
Egy Istenhez imádkoznak,
bárhol élnek a földön,
nem vinne rá senkit lelke,
hogy a keresztért öljön.
Minden ember boldog lenne,
tudna mindig nevetni.
Ne felejti el azt soha,
hogy kell szívből szeretni.
Nem lenne ott kapzsi ember,
mindnek jutna egyformán.
És csak egy nyelven beszélne
minden nép a Planétán.
Felébredtem, álmom elszállt,
tévében most mást láttam.
Kár volt azt is bekapcsolnom,
bíz` már nagyon megbántam.
Háborúznak, szidják egymást,
nem férnek a bőrükben.
Jó lenne már rendet rakni
valahogy a fejükben.
Szeretném hát, ha mindenhol,
megszűnnének a viták,
Remélem, hogy véget ér majd
egyszer ez a rossz világ.
Tatabánya, 2019. október 10.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
nyugi1(szerző)2019. október 21. 07:19
@John-Bordas: @molnarne: @Motta: Köszönöm, aranyosak vagytok. Áruljátok el, hogy lehet szívet adni a vershez?
Motta2019. október 20. 13:50
Szép remény versedet szívvel olvastam.
Motta
molnarne2019. október 19. 17:20
Nagyon szépen megírt versed szívet érdemel szeretettel gratulálok:ICA
John-Bordas2019. október 19. 12:31
Márton,nagyon szép dologról írtál nagyon szépen,öröm volt olvasni és belegondolni abba a világba amit almodtal,versed első szivvel olvastam,ölel János