Szerző

Maár Bence

Életkor: 19 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 53 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. október 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Maár Bence

Szabadság, mint ösztön

Az emberek szabadnak születnek,
Mégis életük rabja maradnak.
Mézédes eme szó a füleknek,
De tettek hiányában maradnak.

Madarakként szárnyalni akarnak,
De a mókuskerékben ragadnak.
Egy kalitka veszi őket körbe,
Belezuhantak egy mély gödörbe.

Elérkezett az idő, tenni kell,
Menni, menetelni kell előre!
Tégy olyat, amit ember nem szégyell,
Tegyél szert félemlítő erőre!

Ne légy tovább cirkuszi oroszlán,
Mássz a csúcsra, akár a borostyán!
Szakítsd le fogva tartó láncaid,
Engedjed szabadjára vágyaid!

Lépj ki a rabságból, mert szabad vagy,
Bontsd ki a szárnyad, indulj utadra...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom