Néha
néha
álmodom
róla
arcán
mosollyal
jön felém
aztán
mielőtt
átölelném
eltűnik
mint villám
az ég peremén
nyúlnék
utána
ölelném
de már
a hegyek
mögül int
felém
lassan fordulok
félálmomban
s utána intek én
2019. október
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
rius(szerző)2019. október 31. 19:13
@montor: ...köszönöm...-)
rius(szerző)2019. október 31. 19:12
@Motta: Köszönöm...-)
rius(szerző)2019. október 31. 19:12
@JohanAlexander: Köszönöm, hogy benéztél ..:-)
rius(szerző)2019. október 31. 19:11
@John-Bordas: ...nagyon köszönöm..:-
rius(szerző)2019. október 31. 19:10
@feri57: ...köszönöm, hogy ismét itt jártál...
rius(szerző)2019. október 31. 19:10
@hara.mya: ...köszönöm..:-)
montor2019. október 29. 15:27
Igazán szép!
Szívvel
Eszter
Motta2019. október 29. 15:23
Szép emlékezésedet szívvel olvastam.
Motta
JohanAlexander2019. október 28. 11:26
Mária, emlékeidhez,
szívet küldök!
John-Bordas2019. október 27. 18:05
Nagyon ügyesen szerkesztett versed tetszett,szivvel jelöltem,ölel János
feri572019. október 27. 15:44
Nagyon szép emlékezésversed
szívvel olvastam
Feri
hara.mya2019. október 27. 14:47
nagyon szep.... a kepzelet igy vetiti az elsuhano multat.
olelessel, maia