Szerző

Fróna Viktória Merida

Életkor: 38 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 28 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Fróna Viktória Merida

Vagyok

Lelked hanyatló világa vagyok,
Sötét erdejében búsan andalog,
Keserű könnyeid áztatják testem
Elnyűtt céljaidban elveszetten.

Vágyaid fájdalmas sóhaja vagyok,
Ki elfeledett álmaidban bolyong,
Hitedet kétségbeesésbe fojt,
S minden életerődet kiolt.

Szemeidnek szűnő fénye vagyok,
S bár gyémántként ragyogtam be a napod,
Most erőmtől fosztva rémülten küzdök,
Míg végleg megsemmisít a börtönöd.

Szíved utolsó dobbanása vagyok,
Ki még lüktető ereidből elcsorog,
Kiáradok, terjedek, mint egy patak,
Míg életedből csak a lelked marad.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Merida(szerző)2019. november 13. 08:01

@John-Bordas: Köszönöm szépen.

John-Bordas2019. november 1. 17:21

Szomorúsággal teli versedet,szivvel olvastam,ölel János

Merida(szerző)2019. november 1. 16:37

@41anna: Nagyon szépen köszönöm.

41anna2019. november 1. 12:12

Szomorú és megható soraid mellett első szívvel jártam!
Egészséget kívánok!
Melinda

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom