Szerző

Ethan

Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 42 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Ethan

Magány

Október 23. a mi napunk lenne,
1 éve annak, hogy hozzád kötöttem lelkem.
Egy nap, mi szerelmünknek csókja,
magányomban vagyok mégis,
kezemben egy borral.
Írom ki szívem összes búját,
végtelenségig tartó szavak súlyát.

Vígan kéne lennünk, átkarolva egymást,
nem egyedül, emlékekkel táplálva a fájást.
Egy vörös rózsa, gyertya fényes asztalon,
gondolataimmal elzárva távol vagyok.
Mint hamvaiból feltámadó főnixmadár,
szívemet már nem lelem szaván.

Távol, mindentől elzárva viselem át a napot,
csak bízva bízok,
rám gondolva fejed párnádra hajtod.
Nem tudsz aludni, pohárhoz nyúlsz?
Megünnepeljük egymástól távol,
auráinkon túl?
Megadva tiszteleteinket,
múltunk pillanatait.
Kapcsolatunk homályát,
könyvünk egyetlen lapjait?

Mit számít mindez négy fal között ülve,
alattam lapjaim könnyeimbe áztatva bűnben.
Üvegeim széjjel, mik már üresek,
feketén látva a világot, nem színesen.
Fájdalmasan verve szívem a mellkasom,
mert veled kéne újra élnem a tegnapot.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Sebi2019. november 17. 11:25

bravo...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom