Szerző
Budainé Kovács Dóra Zita

Budainé Kovács Dóra Zita

Életkor: 33 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 351 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Budainé Kovács Dóra Zita

Árva vagyok

Árva voltam, életemet végigsírtam, az édesanyám hiánya felemésztett.
Néztem a képeken, és valahogy ez az asszony megigézett.
Egy idegen, ismeretlen, mégis ismerős mosoly, üres terek a szívben, komolytalanul komor.
Sírtam utána, pedig nem is ismertem,
mindenkiben őt és a mosolyát kerestem.
Jött egy asszony, megjött a végzetem, elfogadtam, befogadtam, ki szeretni kénytelen.
Fogta a szívem bársonylepedővel,
körbeöleltem őt mélységes mély szeretettel.
Szerette az őszt, a színek játékát,
szerette az élet mindennemű csodáját.
Szívemnek kedves verseimmel öleltem,
szívem legmélyebb szeretetével szerettem.
Nem volt mindig jó hozzám, de édes volt a mostoha,
hibáit nem róttam fel neki soha.
Mikor beteg lett, én nagyon féltem,
nem hittem és nem is reméltem.
Egy gyermek szíve látja, érzi, mi lesz,
ismerős volt valahonnan ez az érzet.
Volt időm belenyugodni a legrosszabba,
hogy ez az asszony, az én anyám, már nem lesz a régi soha.
Búcsúztam, de ő nem hallotta,
mert amíg élt, nem mondtam el soha,
mennyit jelentett nekem ez az édes mostoha.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Dorapoet(szerző)2019. november 14. 12:53

@LIne: tisztelettel köszönöm

LIne2019. november 13. 14:24

Kedves Dóra!
Megkönnyeztem a versedet.
Nagyon szépen fejezted ki a szorongó bánatot, a fájdalmat. Vagyunk így sokan, az érzéseinket nem mondjuk el, míg tehetnénk,, ...és van hogy később már nem lehet.


Gratulálok versedhez!
Eta.

Dorapoet(szerző)2019. november 5. 16:16

Köszönöm tisztelettel

1111112019. november 5. 13:58

Lelkemig hatolt versed érzelmi mélysége kedves Dóra, szeretettel,öleléssel hagyok figyelmet és szívet. Piroska

Dorapoet(szerző)2019. november 4. 23:38

Drága Katinkám! Kiírtam magamból, köszönöm elismerő szavakat🤗🌺

M.J.Kata2019. november 4. 21:10

Dórikám, sírva olvastam versedet. Az élet bizony kegyetlen is tud lenni. Csodálatos verssel emlékeztél meg az édesről és az édes-mostoháról. Sajnos, már mindkettő elköltözött az örök hazába. Hidd el, onnan vigyáznak Rád. Szívemet hagytam versednél. Ölellek :)

SzaipIstvanne2019. november 4. 15:32

Kedves Dora! Elso Poet alkotasodnal egyutterzo szivet hagytam.
Figyelve varom tovabbi verseidet.
Maria

Dorapoet(szerző)2019. november 4. 10:38

Köszönöm mindenkinek tisztelettel.

szombati2019. november 4. 08:19

Kedves Dóra!

Versed nagyon megérintett,meghat.
Együttérző szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is verseimnél.
Üdvözlettel.
Tisztelettel.

Tibi

gypodor2019. november 4. 08:12

''Búcsúztam, de ő nem hallotta,
mert amíg élt, nem mondtam el soha,
mennyit jelentett nekem ez az édes mostoha.

Szívet érintő a versed! Első Poet alkotásod megható. Szívvel olvastalak
Gyuri

feri572019. november 4. 06:58

Szomorú, megható emlékezésversed Zita
Szívvel és szeretettel olvastam, várom a következő versed is
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom