Szerző
Vers

A verset eddig 60 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Németh Adrián Péter

Tudod-e, mi a címe...?

Ez minden, amit tehettem érted.
Fölvettem az öltönyömet s egy sötét-
kék ingemet, s gyújtom s ég az örökmécs.
Minket riogassanak remények

még az-után-ról, és hogyha halál
magányos, már boldogtalan csonkom - mért -
jönnél!? Dicsőségeidet mondom még...
Majd bánat-ülés, szememben szamár

lesz a sok-sok gyászoló, öngyilkos
örömömnek az egész el-nem-ért,
talán találok egy valós hazát

hozzád hasonlóan, de már nem szirmos
és a bejárat messze, mint a herélt
a gyermekétől, de hozzad a kaszát!

2019.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


1111112019. november 7. 07:52

Egyedi emlékezés, szívvel: Piroska

feri572019. november 5. 16:22

Szomorú gyászversed
Szívvel olvastam
Feri

Agi632019. november 5. 13:46

Nekem tetszik!
Szívvel Ági

JohanAlexander2019. november 5. 11:42

Péter, nagy szívvel!

gypodor2019. november 5. 08:26

Egyedi
1.szívvel
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom