Szerző
Bíró Krisztina

Bíró Krisztina

Életkor: 30 év
Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2160 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Bíró Krisztina

Üzenet testvéremnek

Nélküled olyan lenne az élet,
Mint levegő és víz nélkül a világ.
Mintha meghalna a pirkadat:
És szárazul dideregnék a vízesés alatt.

Nélküled... ó, hogyan mondjam el,
Ücsörgök, mint aki nem talál haza,
És megágyaznék esténként neked...
Ó, hogy csavarognék veled
Rejtett zugokban, öcsém...!
Most egyedül üldögélek az utca kövén.

Várok, várok, hogy visszakapjalak,
Dobogó szívvel kilincset ragadok,
Hátha ő az...! - reménykedem boldogan -
Majd megint egyedül maradok.

Hiszem: ő tanítja az életet,
És egy egészen új, külön révbe ér,
Bámulom az esőt az ablakon át...
Ó, meddig leszel távol, testvér...?

2019. október 27.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. november 7. 05:46

Szép alkotást hoztál megint nagyon tetszik.
Szívvel gratulálok.
Krisztina,Szeretettel várlak én is az új versemnél
üdvözlettel
Feri

John-Bordas2019. november 6. 18:06

Nagyon szép megható versedet első szivvel olvastam,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom