Künn a bárány...
Soha nem lesz...
Költő lettem,
Azzal büntetett az Isten,
Hogy az igazgyöngyöt disznók elé hintsem...
Hasztalan, mint a Véreres Csinálmány,
Annyit ér, mint gyémántban a zárvány,
Hisz sosem lesz a farkasokból bárány.
Költő lettem,
Szavak kurtizánja,
Bár nem kalapozok a sorba beállva,
Ki pennáját olykor az epébe mártja,
Ezért nem volt, nem lesz soha katedrája...
Csírázó borsóját málló falra hányván -
Vallom, hogy farkasból soha nem lesz bárány.
Költő lettem, s csak
Így magamban morogván,
Hogy sok pufajkából lett zsinóros dolmány!
A kutyaugatás nem hallszik az égig,
Az elveim mellett kitartok mindvégig.
Repülj, Turulmadár, magas szelek szárnyán!
Ordas farkasokból soha nem lesz bárány!
2019. szeptember 20.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Kicsikinga2019. november 11. 17:05
''Költő lettem,
Szavak kurtizánja,''
Nagyon tetszik!
kicsikincsem2019. november 11. 16:38
Szívvel olvastam a verset, gratulálok.
Ilona.
feri572019. november 11. 16:34
Nagyon szép szabadságversed
Szívvel olvastam
Feri
John-Bordas2019. november 11. 15:50
A második szivvel gratulalok különös de jó versedhez,ölel János
hara.mya2019. november 11. 12:47
istenem, de igaz... vagyunk bizony paran, akik nem ertunk sem a fenyes szelekhez, sem a szegfu, -sem a narancsviragzashoz, csak a szavakhoz, amik neha a pusztaban elhalnak.
olellek, maia