Szerző
Komróczki Zoltán

Komróczki Zoltán

Életkor: 65 év
Népszerűség: 217 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 244 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (42)

Komróczki Zoltán

A fejedelem búcsúja

Megjelent a táltos felegyenesedve,
oszlopként megnyúlva emelkedett teste!
- Fussatok, hírnökök, vigyétek a hírét.
Atyátok egy Angyal. Égi honba kísért!

Holnaptól fent robog már a "Hadak útján"
almásderes lován. Csillagesőt fújván,
mert a Nap gyermeke bárhová lesz küldve,
lángokból született, nem ég el a tűzben!

Induljatok rögvest szét a nagy világba,
fürkésszetek hangot a nagy pusztaságba`!
Hol magyar szó hallik, ott a fű is zöldebb,
kutassátok fel az összes magyar törzset!

Végtelen a róna mind a négy irányban,
számtalan testvérünk, népcsoport hazája!
Kik a hét magyarhoz önként csatlakoztak,
ősi földjeinkért velünk hadakoztak!

Kész a futársereg, lovát felnyergelte,
orcáját késével mélyen megsebezve.
Mint vörös kísértet, vérbe borult arccal
nekirugaszkodtak dübörgő robajjal.

Jajkiáltásként hat, ahol megjelennek!
Körbeállva nézi férfi, asszony, gyermek,
A vezérnek arca merő szomorúság.
- Indulni kell holnap, elhagyjuk a pusztát!

Készüljetek rögtön málhás szekerekkel,
teljes fegyverzetű, felszerelt sereggel!
Pikkelyszerű vérttel fedett bőrmellényük,
kócsagtollas süveg, íjuk, kelevézük.

Oldalukhoz simul nyílvessző tegezzel,
szablya, térdig érő, ujjas köpenyeggel!
Csúcsos nemezsüveg körbe` rókaprémmel,
övön íjnak tegez, elérhető kézzel.

Úgy tűnt, mintha földből szálfaerdő nőne,
mit tavasz izzása öltöztetett zöldbe.
Daliás ifjakban lüktető, vad virtus,
lópaták dobolta, igazodó ritmus.

Szabályos a hadrend, méltóság a tónus.
Ott lennének máris? Messze még a trónus!
Mintha azon ülne minden magyar Atyja,
ki szabad életre az áldását adta!

Van egy hang, sugallat, fül soha nem hallja,
ereidben lüktet, bizsergető fajta.
Csak a mellkasodban feszítőnek érzed,
szinte gyolcsingedre buggyan piros véred.

Útra kész a hírnök, dolgát elvégezte,
indul tovább nyomban, pattan a nyeregbe.
Egyre távolodik, ritkul dobogása,
négy patkó komponált, halk szimfóniája.

Hol megjelen`, újra fájdalom lesz úrrá,
derű, jókedv illan, sötétté fagy, búvá.
Törzs főnöke szétnéz fejét lehorgasztva,
- Mennünk kell, készüljön apraja és nagyja!

Felkelő Nap, mikor letekintett másnap,
széles rónaságon mozgolódás támadt.
Felpezsdült a puszta tömött, széles sávban,
hosszú menetoszlop vonult a határba.

Elől a vezérek, tenger lovas, harcos,
zörgős szekereken bakon ül az asszony,
könnytől harmatosan, hiúzszemmel néznek,
kocsisaroglyában gyermekek megférnek.

Sokágú csillagnak látszik fentről nézve,
özönlenek egyre, lüktetnek a térbe.
Szürke marhacsorda porzik poroszkálva,
néhány fogatot húz, szamár hátán málha.

Érkeznek sorjában különböző népek,
végeláthatatlan sor, egymásba érnek.
Törzsek vezetői csúcsíves jurtába`.
Megjöttünk, betérve jelentik kurtára.

Jegyzik az írnokok egyre szaporodván,
Jönnek jászok, kunok, avar, kabar, szórvány.
Attila, hun király maradék vitéze,
Székelyföldre szakadt magyarság testvére.

Szegről-végről rokon távoli őséről,
nomád pásztornépek szkítia földjéről.
Messze elszakadva vándorolni kezdtek,
Kárpát-medencében otthonukra leltek.

Díszes, magas sátor teljes pompájában,
Gigantikus sereg vonul a határban.
Vezéreik sorban koporsóhoz lépnek,
arcuk vére festi pirosát a késnek.

Hol királyuk nyugszik sápadt békességben,
kifürkészhetetlen, titkos képességben.
Melyet csak Ő tudhat, felkent, kiválasztott,
miért földi létet égi trónra váltott.

Táltosnak kezében serceg már a fáklya,
szikrázik, lobot vet, meggyullad a máglya.
Tornyosul ropogva, izzó lángja kékül.
Őfelsége immár hosszú útra készül.

Holnaptól már ott ül Nimród Atyánk jobbján!
Hunorral, Magorral kopjáját markolván!
Vidám gondtalanság, nemes vadat űznek!
Hadak útját járják fiai a tűznek!

Szertartás véget ér, tömeg oszlik, ritkul,
lóháton a csapat hazafelé indul.
Hosszú gyalogsorfal pajzsoktól takarva,
nézik, hogy vágtatnak porfelhőt kavarva.

Búcsút int vezérük, szikár öregember,
követi serege, széles, mint a tenger.
Majd égbe szökkennek láthatárnak végén,
csillagfelhőt rúgnak tejútösvény szélén.

Volt, ki állította! Esküdni mert rája!
Ott lovagolt köztük hét magyar királya!
Egyszer megjelennek, hírüket hallatják!
Nemzetünket bajban soha el nem hagyják!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


remember(szerző)2019. november 26. 08:41

@editmoravetz: @adamne: @Seelensplitter: @Nichi-ya: @lanyigeza: @Callypso: Tisztelettel köszönöm a hozzászólásokat, gratulációkat, szíveket. Köszönök minden biztató szót, Komróczki Zoltán, / remember /

Callypso2019. november 26. 06:56

Gyönyörűen, aprólékosan megfogalmazott kincs ez a vers, érződik, hogy odaadással és nagy figyelemmel írtad meg, legyél büszke erre! Szeretettel gratulálok és szép, ihletdús napot kívánok, kedves Zoltán! (:

lanyigeza2019. november 23. 10:07

(41) Kedves Zoltán!
Nagyszerű alkotás, elejétől végéig lekötött, nagy tetszéssel olvastam.
Szívvel, szeretettel gratulálok versedhez.
Felvettelek figyelőmbe. Nekem is a régi örök költők példaképeim.
Géza

Nichi-ya2019. november 18. 12:17

Mesterien megírt, nagyszerű alkotásodhoz sok szeretettel, szívet hagyva gratulálok.

Seelensplitter2019. november 17. 22:18

Kedves Zoli!

Meseszerűen leírt, magával ragadó alkotás.
Üdvözlettel: Seelensplitter

adamne2019. november 17. 14:40

Élmény volt olvasni remek alkotásodat kedves Zoli.
Szívvel, nagy szeretettel:Manyi

editmoravetz2019. november 17. 06:39

Lenyűgözött a versed kedves Zoli!
Nagylélegzetű alkotás, fogva tartja az olvasót az első mondatoktól kezdve...
Szívvel olvastalak s csak gratulálni tudok.
Szeretettel: Edit

remember(szerző)2019. november 16. 18:04

@Dram: @montor: @111111: @Metta: @fufenka: @kicsikincsem: @dufmar: @Rika52: @gypodor: @szalay: @Doli-Erzsi: @geza1947: @jocker: @JohanAlexander: @195705252012: @hara.mya: @HanyeczKaroly: @John-Bordas: @PiszarEva: @m.agnes: @dobosigyorgy: @meszaroslajos60: @anci-ani: @B...yL...o: @lejkoolga: @1-9-7-0: @Golo: @Kicsikinga: @Martonpal: @Csendhangjai: @SzaipIstvanne: @feri57: @piroska71: @Zsuzsa0302: @donmaci: @Eci:

Kedves barátaim, költők versíró társak! Régen próbálkoztam hosszú verssel, de most úgy éreztem képes leszek rá! Elég sok időt szenteltem rá. Néha csikorogtak a fogaskerekek, úgy éreztem bevállaltam e történettel. Aztán .... lassan, olykor döcögve. Megszületett! Komjáthy István ''Mondák Könyve'' adta az alap ötletet, abból merítettem! Nehéz volt de megérte! megérte mert olyan katarzist (lelki megtisztulást) tud adni egy ilyen írás megszületése, mintha mázsás súly esett volna le a mellkasomról! Hálás szívvel köszönök minden biztatást, hozzászólást, támogató véleményt, és az adományozott szíveket. Már ezért megérte! Ígérem. Követni fogom a trendet, mihelyt lesz megint olyan vezérlőfonalam melybe belekapaszkodva, hasonlót tudok írni, újra írni fogok elbeszélő történetet! Mély tisztelettel köszönöm kedves barátaim, versíró társak. / remember /

Dram2019. november 14. 20:07

Kedves Zoltán!
Remek, szép alkotásodhoz
szívvel, tisztelettel gratulálok; András.

montor2019. november 14. 15:09

Sokszínű, izgalmas, nagyívű, igényes munka!
Elismerő szívvel:
Eszter

1111112019. november 14. 12:27

Nos kedves Zoli erre mondom én, hogy ''kívül-belül'' gyönyörű, élmény volt olvasnod beszédes balladádat, szeretettel hagyok szívet. Piroska

Metta2019. november 14. 07:57

Kedves Zoli!
''Van egy hang, sugallat, fül soha nem hallja,
ereidben lüktet, bizsergető fajta.
Csak a mellkasodban feszítőnek érzed,
szinte gyolcsingedre buggyan piros véred.''
Csodásan megírt alkotás!
Szívvel,szeretettel!
Margit

fufenka2019. november 13. 20:25

Remek párhuzam, s igen végig kísérnek...
Szívvel gratulálok
Zsuzsi

kicsikincsem2019. november 13. 18:38

Méltó emlékezéskedves Zoltán. Szívvel gratulálok.
Ilona

dufmar2019. november 13. 16:30

Van egy hang, sugallat, fül soha nem hallja,
ereidben lüktet, bizsergető fajta.
Csak a mellkasodban feszítőnek érzed,
szinte gyolcsingedre buggyan piros véred.

Gyönyörű az egész, de e verszakot találtam a legszebbnek. Gratulálok a műhöz.

Rika522019. november 13. 14:46

Szinte ittam soraid Kedves Zoli! Élmény volt olvasni mint mindig!Szívvel köszönöm! Marika

gypodor2019. november 13. 10:47

Eredeti!
Szívvel
Gyuri

szalay2019. november 13. 09:52

kedves Zoltán,megdöbbentően csodálatos hősi ballada,
sajnos csak egy szivet adhatok,de azt őszinte elismeréssel
üdv István

Doli-Erzsi2019. november 13. 09:38

Szívvel gratulálok a csodás alkotásodhoz!
Erzsi

uzelmanjanos9562019. november 13. 09:30

Remek nagyívű alkotásodhoz baráti szívvel gratulálok:János

geza19472019. november 13. 09:21

Egy Hungarian ''Bárd''..!! vagy kedves barátom..!! Látom is ahogyan lanttal a kezedben zenged dicső balladádat a nagy vezérről, a halálról és a dicsőségekről..! Feltárul szemünk előtt a ''nagyonrégmúlt'' minden öröme, szépsége, bánata..! Te vagy a poeten a legnagyobb ''Balladista''..!! Szeretettel gratulálok barátom:
Géza

jocker2019. november 13. 09:13

Versed, egyszerűen nagyszerű, egy míves remek mestermunka! Jó, ha mondom = 5*
Elismeréssel, kalapemeléssel; gratulálok!
jocker/Kíber/Feri

JohanAlexander2019. november 13. 07:55

Zoltán, először ki akartam emelni néhány sort,
csodálatos történetedből, de nem teszem, hiszen
így, egyben van hatalmas értéke történetednek!
Azon kevesek közé tartozol, kiknek sorait, nem szabad
kihagyni az utókornak! Hatalmas tisztelettel küldök
baráti szívet.

1957052520122019. november 13. 06:56

Nagyon szép! Szeretettel hagyok szívet , Irén

hara.mya2019. november 12. 23:25

ennel szebbet nem mostanaban olvastam. orulok a versednek, mintha en irtam volna, mert ez en magyarsagomrol szol. es a tiedrol, es a mienkrol... akik ennek a dicsosegre teremett nepnek maradekai vagyunk.
sok sok szivet hagynek, de csak egy van. azt ideteszem most,
olellek szeretettel, maia

HanyeczKaroly2019. november 12. 22:27

Szívből gratulálok csodálatosan megírt, szépséges versedhez. A leírások, a lélekábrázolások, a kötött forma megtöltése mesteri szépséggel, és még megannyi érték. Alkoss még sok ilyen gyönyörűséget! Méltóképpen emlékeztél meg őseinkről. Szívvel, szeretettel, barátsággal olvastam: Karcsi

John-Bordas2019. november 12. 21:45

Zoltán! Versed a klasszikusokkal vetekszik stílusban és minőségben is,egyszerűen brilliáns!A 20 szivvel gratulalok és levett kalappal is,ölel János szeretettel

PiszarEva2019. november 12. 21:01

Ez vagy Te Zoli! Neked a véredben van a ballada . el sem lehet ereszteni, szünet nélkül olvasnám reggelig, csak pereg és magával sodornak gondolataid nem lehet megunni.
''Van egy hang, sugallat, fül soha nem hallja,
ereidben lüktet, bizsergető fajta.
Csak a mellkasodban feszítőnek érzed,
szinte gyolcsingedre buggyan piros véred.''
Ezek a gondolatok a Magyarsághoz való hozzáállásod miatt nagyon illik Rád! Szívből gratulálok!!!!!!
Szerető párod!

m.agnes2019. november 12. 20:07

REMEK!

dobosigyorgy2019. november 12. 19:31

Szuper! Szívvel gratulálok.
Barátsággal: Gyuri

meszaroslajos602019. november 12. 19:10

Kedves Zoli!
Kimagaslóan szép alkotásodhoz elismeréssel, nagy szívvel gratulálok, Lajos.

anci-ani2019. november 12. 18:39

Szívszorítóan megható zseniális alkotás!
Élmény volt olvasni kedves Zoli!
Köszönöm az élményt!
Gratulálok nagy szívvel, őszinte elismeréssel:
Anci

B...yL...o2019. november 12. 18:10

Mondavilágunk sokszínűsége és sokasága könnyen el-
ragadja az író fantáziáját. Gyönyörű vers született belőle. Nagy gratuláció!
László

lejkoolga2019. november 12. 17:51

Nagy érdeklődéssel és nagy-nagy elismeréssel olvastalak, kedves Zoli!
Tartalmas, szép alkotás!
Gratulálok!
Szeretettel, szívvel: Olgi

1-9-7-02019. november 12. 17:46

Kiváló búcsú versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok Anikó

Golo2019. november 12. 17:28

Radmila 9

Kicsikinga2019. november 12. 16:36

Letaglózott!

Monumentális, grandiózus Mestermű!

Filmet néztem.
Nem is tudom, mit mondhatnék!
azt hiszem, hogy a Honfoglalás című film alkotóinak ezt előbb el kellett volna olvasniuk!

Martonpal2019. november 12. 16:16

Komróczki Zoltán csodálatos balladája.
Azt hiszem megint hazaérkeztél.Tökéletes,világos.Arany Jánosi érzékkel megfogalmazott költői sorok.
Szívből gratulálok.Barátsággal...attila

Csendhangjai2019. november 12. 16:02

Nagyon szép alkotás, - olvasója szemét egyetlen pillanatra sem engedi el!
Sőt, jó magam, többszöri olvasásra sem tudtam betelni történelmi műveddel!

Szívvel köszönöm meg élményemet!

Klára

SzaipIstvanne2019. november 12. 15:49

Kedves Zoltan! Tartalmas, remek versednel hosszan elidoztem.
Szerettem volna kiemelni, de a vers egy-egy szakasza csak
egeszeben el, egyutt ertelmezheto. Megis:

''Hol magyar szo hallik, ott a fu is zoldebb,'' sor a szivemig ert.

Szivvel, udvozlettel: Maria

feri572019. november 12. 15:21

Nagyon szép búcsúversedhez Zoltán
Szívvel olvastam
Feri

piroska712019. november 12. 15:08

Minden elismerésem kedves Zoltán!

Zsuzsa03022019. november 12. 15:05

Nagyszerű versed szívvel, szeretettel olvastam! Kellemes őszi napot kívánok: Zsuzsa

donmaci2019. november 12. 15:05

Remek versedhez szívvel gratulálok. Józsi

Eci2019. november 12. 14:53

Kedves Zoltán! Nagyszerű alkotásodhoz szívből gratulálok! Szívvel, szeretettel Edit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom