Szerző
Vers

A verset eddig 23 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Torma Ágnes (Bűbo)

Torz tükör/kór kép

Elméd rágják mélytengeri szörnyek,
gondolatod polipkar módjára ölel,
halál felé süllyedsz százötvennel,
tengerfenék a kikötő, a földközel.

Jövőd baljós, sötét árnya elevenen felfal,
szád íze oly savanyú, akár az ecet,
reményed egy apró, kicsi törpehal,
fogaddal morzsákat szűrsz ki, mint egy cet.

Boldogtalanságod szakadéka Mariana árok,
háborgó lelked békéjét sehol nem leled,
számodra az emberek csupán gonosz bábok,
vajon miért csak kívül látod meg az őrületet.

Alásepert hazugságtól púposodó szőnyeg,
elbotlik benne folyton a megfáradt láb,
azt hiszed, rád mindenhonnan lőnek,
neked befellegzett és nincs is tovább.

Nem látod, mily szép a delfinek tánca,
ahogy napfény csillan a felszínhez közel,
minden örömet elnyel fájdalmad rablánca,
magadat bántod szüntelen két öklöddel.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. november 14. 10:31

Nagyon szép alkotásod megfogott nagyon tetszik Ágnes
Első Szívvel gratulálok
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom