Szerző
Prok Dávid

Prok Dávid

Életkor: 29 év
Népszerűség: 67 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 125 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

Prok Dávid

Feltárás

Egy szem varjú félve ül málló mészkövön...
Tisztára sepert, megkövült emlékek -
Csendben feltárul minden által rút ködön:
Csontok kúsznak elő - múlt üzenetek.

Múltban rejlő, szénfoltos, holt gondolatok
Agyag-tégla szándékolt soraiban -
Utókornak mégis tudatlan hagyatott;
Érmék sejlenek felemás alakban.

Kikopott réteg, forma, kontraszt: fény s árnyék;
Egykor, mint ma, keltek, éltek, reméltek -
Választ vár a feladvány: kirakós-játék
Folyton kutakodó régész-elmének...

Ember s állat - eggyé váló csontszilánkok...
Mind porrá leszünk, amik voltunk régen;
Mi mást érdemlünk? Akár hitehagyott bábok,
Bízunk oly vakon - holmi öröklétben...

Egy türjei régészeti ásatás ihlette

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Cothineal(szerző)2019. december 22. 18:11

@hara.mya: @John-Bordas: @SzaipIstvanne: @Kicsikinga: @gypodor: @feri57: @Inna_36: @donmaci: @MosoniNoemi:
Kedves Szerzőtársak, nagyon szépen köszönöm Nektek a látogatást, szíveket és véleményeket egyaránt, valamint mindenkinek, aki olvasott.
Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek :)
Üdv.: Dávid

MosoniNoemi2019. november 16. 16:37

Bár én hiszek az Órókéletben, maga a vers nagyon tetszett, sikerült hatnia az érzelmeimre :)

donmaci2019. november 16. 16:33

Nagyon jó versedet szívvel olvastam: Józsi

Inna_362019. november 15. 20:18

Jó kis olvasás volt ez, nagyon szuper lett!

feri572019. november 15. 06:41

Mi is a múlt részesei leszünk Dávid
Gyönyörű alkotásod Szívvel jelölöm kedvencemnek.
Dávid, nagy szeretettel várlak én is az új versemnél
Üdvözlettel
Feri

gypodor2019. november 15. 05:01

Találó és figyelemfelkeltő a cím. Tetszenek a versképek. Különösen a varjú-mészkő kompozíció.
Jól utal-kimondatlanul a ''hiábavalóságunkra'' s az elmúlásra. Valóban feladvány a múlt. Érmék-felemás alakban.
A reggelem verse!
Szívvel
Gyuri

Kicsikinga2019. november 15. 01:26

Kiváló vers!

SzaipIstvanne2019. november 14. 22:52

Kedves David! A regesz munkaja:- a mult kutatasa- nagyon jol megirt
versedben elmeny volt olvasni. Igen, idok mulasaval mi is elporladunk.
''Bizunk vakon - holmi orokletben...Szivvel olvastam remek versed.
Maria

John-Bordas2019. november 14. 22:16

Első szivvel olvastam,ölel János

hara.mya2019. november 14. 20:51

remek. szivemet hgyom melle.
olellek, maia

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom