Szöllős Luca (Lucca)

Melletted

S már nyomódik az utca, hiszen talpak
Tempósan pattannak rajta,
S mélyre süllyedt a csönd,
Nem is hallja a metrón egyensúlyozó özön,

S kezekben gőzölög a kávé,
Mi a csálé szemeket igazítja,
S gőze a szendert taszítja.

De itt ez nincs...
Csak csönd, s ha mozdulna a kilincs,
Az is csöndben lenne,
Ha roppanna a tető, az is csendesedne,

De a Nap úgy keltene minket,
Kettőnket váltva érintget.
Mire már forró, osonva, de gyorsan
Igazítom a függönyrongyot,
Hogy viszkessen az a melegtől,
Ne a Te arcod,
S visszabújva látom mosolyod,
Már rég ébren vagy.