Virrasztás
Már nem beszélsz, mint hallgatsz, hallgatom,
csont-színű csended gubbaszt ajkamon.
Amit te látsz, magamba képzelem,
holott szememben sűrű, fénytelen.
Alvó tüdődben nincs több fájdalom,
üresség súlya mégis vállamon.
Ujjad hegyéhez felhők széle ér,
még visszahúzna két dühös tenyér,
bár túl az ajtón, rongyos jelmezen,
lelked lehet, már boldog, meztelen...
S elkönnyezem, mit nem hagysz mondanom,
félénk imává olvad sóhajom.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
zlatibor-12020. március 18. 10:45
''...S elkönnyezem, mit nem hagysz mondanom,
félénk imává olvad sóhajom....''
Talán helyettem is szól ez a két sor,erősítésül a XXVII. szív:Zlatibor
Callypso2019. december 30. 13:38
Megrendítő, élethűen megírt, fájdalmas, de művészi és kifogástalan vers ez is... Csendes szeretettel gratulálok hozzá, kedves András! Jövőre is a legeslegjobbakat és sok szép költeményt kívánok!
Seelensplitter2019. november 23. 16:07
Kedves András! Gyönyörűen megírt alkotás... bevallom, mikor elkezdtem olvasni, azt gondoltam, a dohányzásról van szó, utána, mikor másodszor is elolvastam esett le, hogy egyáltalán nem... (Bár, hogy őszinte legyek, akár úgy is lehetne érzelmezni).
Szép alkotás, az teljességgel bizonyos.
Üdvözlettel: Seelensplitter
marakod2019. november 22. 18:00
Fájdalmasan szép
Kicsikinga2019. november 22. 17:09
Jaj,, a szívem megszakad, olyan verseket írsz!
kicsikincsem2019. november 22. 16:48
Csendes szívvel...
acsbalint2019. november 22. 16:22
Szép mint mindig
ÁB
1111112019. november 22. 15:44
''S elkönnyezem, mit nem hagysz mondanom,
félénk imává olvad sóhajom.''
...érzelmesebben,szebben nem lehet...szívvel: Piroska
szurkevirag2019. november 22. 14:51
Gyönyörű búcsú!
Sida2019. november 22. 12:08
Nagyon megható és különlegesen egyedi a búcsúversed.
Szívvel : Klára
zelgitta12019. november 22. 11:37
Gyász, búcsú, lelki vívódás, gyötrelem..., hiába a szavak költői rendje, zenéje, mégis súlyuk agyonnyomja az olvasót.
Még sokáig fog téged is nyomasztani, András...
Az írás lassan feloldja benned a lelki gubancod.
Szeretettel,
B.
Gyuri632019. november 22. 09:40
Megindító, gyönyörű vers. Szívvel. (15)
feheryndigo2019. november 22. 08:33
Csodaszép ez a bánattal teli vers, annyi gyöngédség és ószinteség van benne... ❤ Krisztina
szalay2019. november 22. 07:22
kedves András,szép versedhez szivet hagyok,
üdv István
lorso2019. november 21. 22:59
Szívvel voltam szép alkotásodnál.
Zsolt
hara.mya2019. november 21. 21:34
csodalatos, es nagyon megutott. annyira pőre es oszinte ez a gyasz...
vigasztalasul nyujtom a szivemet.
olellek, maia
JohanAlexander2019. november 21. 17:13
András, nagy szívvel gratulálok,
szép versedhez!
Zsuzsa03022019. november 21. 16:21
Csodaszép, megható versed szívvel, szeretettel olvastam! Szép estét kívánok: Zsuzsa
Molnar-Jolan2019. november 21. 16:08
Gyönyörű.
Csendhangjai2019. november 21. 15:44
Megható, azon túl pedig szép mű!
Szívvel:
Klára
Bogsika2019. november 21. 13:07
Szomorúan szép vers :Tünde
John-Bordas2019. november 21. 11:49
Komoly művészien megírt versedhez első szivvel gratulalok,ölel János