Szerző
Csele Beatrix

Csele Beatrix

Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 94 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. november 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Csele Beatrix

Könnyet fújt...

Könnyet fújt akkor szemembe a szél.
Erdők fáinak friss illatát.
Láttam lombjai közt magam,
mint kis katicabogár.

Ott álltam kertünk végében,
és simogatott a szél.
Kankalin hajlott ide-oda.
A halál illata akkor szállt épp tova.

Nem hallottam akkor
a természet lágy csendjét.
Ez fájt kicsit. Csak a szél
sikító, rideg zenéjét.

Jó volt akkor ezt hallani.
Beszélgettem vele sokat.
Furcsákat szólt, hajamba kapott.
Tetszett, hogy borzosan hagyott.

Telnek a napok, telnek az évek.
Néha fáj, néha nem, hogy élek.
Néha rossz, ha senki nem szól hozzám.
Néha megbántom: "hallgasson el már!"

Könnyet fújt most is szemembe a szél.
Erdők fáinak friss illatát.
Fenyőfakoporsó csúszott lassan felém,
S nem tudtam, megyek el örökre én.

2003.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. november 22. 07:51

Szomorú, nagyon szép fájdalomversed
Szívvel jelölöm kedvencnek.
Beatrix,szeretettel várlak én is az új versemnél
Baráti üdvözlettel
Feri

Motta2019. november 21. 18:49

Szomorú, szép versed szivvel olvastam
Motta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom