Kraf Szabolcs László

Az érzelmek

Régen láttam ilyen gyönyörű, barna szemet,
Azért a szép szemért megmásznék minden hegyet.
Fogsz-e szeretni majd engemet?
Vagy majd akkor, ha a szerelem eltemet?

Válaszaidat várva várom, de nem kapom,
Ezzel csak növeled az én bánatom?
Pedig te lehetnél az én támaszom.
Biztosra tudom, hogy te tudod a válaszom.

Szemeiddel rám nézel és láthatod,
Az érzéseim egyből kitalálhatod.
A szabályaimat meg áthághatod,
Az érzéseim egyenesen átláthatod.

Vajon van-e hely a szívedben nekem?
Van számodra egy szívből jövő üzenetem.
Várni, várni foglak, kedvesem.